2020. október 1−25-ig a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és a Csongrád Megyei Építész Kamara jóvoltából különleges utcai kiállításban gyönyörködhettek a szegediek és az ide látogató turisták. Baumhorn Lipótnak (1860−1932), a zsinagógák híres építészének egy kevéssé ismert oldaláról, a szecessziós székházairól, lakó- és bérpalotáiról láthattunk egy köztéri fotókiállítást. A kiállítás kurátora Oszkó Ágnes művészettörténész volt, aki hosszú évek óta kutatja a mester munkásságát. A fotókat a szervező Magyar Építészeti Múzeum fotósa, Bélavári Krisztina készítette.

A kiállítás apropóját Baumhorn Lipót születésének 160. évfordulója adta. Emellett a Szegeden felállított utcai tárlattal arra is emlékeztek a szervezők, hogy 120 éve kezdődött a szegedi Új zsinagóga építése, amely a tervező mesterműve. (Baumhorn egyébként 22 zsinagóga épületet tervezett és közel ugyanennyi zsinagóga felújítás is kapcsolódik hozzá.) Az ekkor már ismert építész, Löw Immánuel nemzetközi hírű szegedi rabbival közösen dolgozta ki a hatalmas méretű, minden részletében vallási szimbólumokkal teli szegedi épület terveit. A siker nem maradt el, vélhetően ennek köszönhető, hogy Baumhorn Lipót még a zsinagóga építésekor megbízást kapott a hitközség székházának terveire, majd ezek átadása után a temető ravatalozójának, illetve további hat polgári lakóháznak készítette el a rajzait és vezényelte le építését. Három bérpalotát épített a korszak leggazdagabb szegedi gabona kereskedőjének, Wagner Gusztávnak. Ő tervezte a Széchenyi téren egymás mellett álló Takarékpénztárat és a Vasalóházként ismert palotát, valamint a Dugonics téren álló impozáns Forbát-házat. A historizmus eszköztárát és a szecesszió visszafogott jegyeit alkalmazó építész tevékenysége azonban nem csak a modernizálódó szegedi polgárság körében talált pozitív visszhangra. Szeged mellett a fővárosban, Temesváron és Újvidéken is zsinagógák és székházak, lakó- és bérpaloták fémjelzik nevét. A fotókiállítás ezeknek az épületeknek a szecessziós díszítményeivel, finoman kidolgozott kovácsoltvas munkáival és izgalmas belső tereivel is megismertette az érdeklődőket. Baumhorn saját budapesti villáját is láthattuk a képeken. A szervezők tervei szerint a kiállítás tovább „vándorol” majd a tervező egyéb alkotói helyszíneire is.

Írásomat egy személyes gondolattal zárom. Örültem a felkérésnek, hogy írjak pár sort a szegedi Baumhorn Lipót kiállításról. Napok óta velem van egy hangulat és annak az emléke. A hosszú hétvégén ugyanis nem hagyott minket cserben a napfény városa, így kihagyhatatlan volt a belvárosi séta, a lassú, komótos kávéházi üldögélés a Klauzál téren. Épp a térre felsorakoztatott kiállítási paravánokra láttunk és egy időre még a járványügyi helyzet is pozitív színben tűnt fel. Baumhorn Lipót kicsit beköltözött hozzánk Szegedre kiállítása által és a helyiek, valamint a turisták örömmel látták vendégül. Különösen így, hogy tulajdonképpen a kiállítás jött a szegediek és a turisták közé, és nem zárt falak között kellett ismerkednünk vele. A város közkedvelt terének a fókuszában nagyon sokan gyönyörködtek az építészeti alkotásairól készített fotókban, rövid ismertető szövegekben. Reméljük, a képek szemléjét helyszíni szemle is követte és immár Baumhorn Lipót remekműveként épültek be az általa épített szegedi házak a látogatók, járókelők emlékezetébe.

Fotók: Szentgyörgyi Anna