Múlt és Jövő a jelenben

A Múlt és Jövő online melléklete

Hidvégi Máté: Az utolsó szegedi dajenR. Schmelzer Hermann Imre halálára

Schmelzer Hermann Imre haláláról a magyar társadalom elsőként Polnauer Sándor facebook-oldaláról értesült. Nekem Scheiber Mari telefonált. Édesapjának tanítványa és a szó legnemesebb értelmében vett híve volt Schmelzer Imre. Ez egyébként mindkét Schmelzerre igaz. Imre unokatestvére, Kornél (Menahem) (szül. 1934) is Scheiber Sándor tanítványa volt, híve máig, és mindketten Scheiber-díjasok. Jánoshalma hírnevét családi kötődésük öregbíti. Itt született Schmelzer Imre 1932-ben. 1951/52-től 1956-ig az Országos Rabbiképző Intézet hallgatója volt. Visszaemlékezése, amit barátja, Schöner Alfréd, az OR-ZSE akkori rektora kérésére írt és a Scheiber-jubileumi évben megjelent emlékkötetbe küldött, a Rabbiképző történetének fontos dokumentuma.[1] A legnagyobb hatást Scheiber Sándor gyakorolta rá, aki hallgatóit egyszerre rabbivá és tudóssá nevelte. Legtöbbjükből mindkettő lett; van, akiből csak az egyik, vagy csak a másik, de a tudós tisztelete és a tudomány értése mindenkor jellemezte őket. Schmelzer Kornél cionista összeesküvés vádjával börtönbe került[2], 1956-ban disszidált és évek múlva a felfogásban a budapesti Rabbiképzővel rokon Jewish Theological Seminary professzora és könyvtárának igazgatója lett New York-ban. Tudományos teljesítménye a szakmai élvonalba emelte.[3] Imre is elhagyta Magyarországot. Párizsban Georges Vajda tanítványa lett az ottani ortodox rabbiképzőben (L’école centrale rabbinique de France) és a Sorbonne-on.[4] Stockholmban hittanárként dolgozott, majd Londonban folytatta tanulmányait. Svájci nekrológja[5] szerint 1962-ben avatták rabbivá Malmöben. Svédországban maradt rabbiként. Bár népszerű volt, de hitközségi konfliktusok miatt távoznia kellett. 1968-ban a Sankt Gallen-i hitközség hívta a betegség miatt lemondott Lothar Rothschild (1909-1974) főrabbi helyére. Rothschild a boroszlói rabbiképző (Jüdisch-Theologisches Seminar, Breslau) végzettje, és az intézményben akkoriban az egyik legfontosabb pozíciót betöltő Guttmann Mihály tanítványa volt. Svájcban jó híre volt a magyar rabbiknak, akiket egyetemes felkészültségük a rabbifunkciók ellátása mellett alkalmassá tett a katolikus és a többi keresztény egyházzal folytatott dialógusra is a holokauszt után. Schmelzer előtt ilyen kiemelkedő személyiség volt az 1954-1987 között a zürichi zsidó Nagyhitközség rabbijaként működött Teichmann Jakab (1915-2001), szintén Guttmann-tanítvány, de már a budapesti Rabbiképzőben, amelynek Guttmann Mihály 1933-1942 között, haláláig, rektora volt. Teichmann az 1970-es évektől kezdődően a svájci és nyugat-német Magyar Pax Romana kongresszusok nagyon szeretett közreműködőjeként a magyar emigráció reprezentánsának is számított.[6] Schmelzer Imre 1968-2012 között St. Gallen-i rabbiként az egységes hitközség vallási vezetője volt; a leghosszabb ideig szolgálatot teljesítő rabbi Svájcban. Nyugdíjba vonulása után emeritus főrabbi címet kapott. A helyi egyetemnek is rendszeres előadó tanára, a vallásközi párbeszéd lelkes és szimpatikus építője volt Svájcban. Számos alkalommal látogatott haza, hatalmas olvasottságát tükröző írásai főként az Új Élet-ben, de más lapokban is (pl. Múlt és Jövő) megjelentek. 2020. november 14-én hunyt el St. Gallenban. Nekrológja szerint halálával lezárult az európai rabbiképzőkben kiképzett rabbik korszaka Svájcban.

*

Zsidó szokás halottól saját szavaival búcsúzni. Schmelzer Imrétől szegedi emlékeinek néhány sorát idézem.[7]

„Nem emlékszem már, hogy Scheiber Sándor, vagy Schindler József (áldott legyen emlékük) elgondolása volt, hogy a Rabbiképző növendékei a nyári szünidőt egy rabbival rendelkező hitközségben töltsék, s ott megismerkedjenek a gyakorlati rabbiság munka- és feladatkörével. Így kerültem én 1955 nyarán két hónapra Szegedre. […] Schindler József […] vezetésével és irányításával töltöttem a napok jó részét. A szegedi hitközség Jósika utcai épületében laktam, az Aggok-házában étkeztem, és a napi program a reggeli sáchárittal kezdődött az »öreg templomban«. […] Schindler ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyet a tanulás, a tanítás, s a személyes hitelű példamutatás fogalmával és gyakorlatával lehet jellemezni. Felváltva prédikáltunk péntek esténként az öreg templomban, a hagyományos írásmagyarázat szellemében, Sabbat délelőtt pedig valamilyen aktuális témáról szóltunk. […] Én voltam az utolsó szegedi »dajen«, ahogy boldogult Schindler nevezett. Távollétében én láttam el a rabbinikus teendőket Szegeden, jártam Hódmezővásárhelyre és Kistelekre tanítani, előadásokat tartani, s nem kis büszkeséggel töltött el, hogy e világszép szegedi zsinagóga szószékéről magyarázhattam, hirdethettem az örök tanítást. […] Szegeden ismerkedtem meg Scheiber professzor révén Bálint Sándorral, a szakrális néprajz és Szeged kultúrtörténetének legnagyobb tudósával. […] Scheiber Sándor írja nekem küldött, 1962. szeptember 15-éről keltezett levelében: »E percben kaptam a hírt, hogy Schindler meghalt. Pótolhatatlan veszteség nekem és a magyar zsidóságnak.« Harmincöt év távlatából a szegedi hónapokra gondolva, és dr. Schindler Józsefre emlékezve a hála és a tisztelet érzése találkozik bennem.”

 

[1] Schmelzer Hermann Imre: Élet a falak mögött, emlékek a Rabbiképzőből (1951-1956). In 100 éve született Scheiber Sándor. Emlékkötet. Szerk. Oláh János. Gabbiano Print Nyomda és Kiadó, Budapest, 197-224. https://or-zse.hu/hacofe/vol8/14schmelczer.pdf
[2] Lásd Novák Attila: Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per. Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2020. Lásd még uő.: Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per vádlottjai és körülményei. Kommentár 2017/4. 22-30. https://www.academia.edu/36713569/Ideológia_és_önazonosság_Az_1953_as_budapesti_cionista_per_vádlottjai_és_körülményei_In_Kommentár_2017_4_22_30; uő.: Kenyértörés. Vallásos cionista mozgalom az 1950-es évek Budapestjén. Szombat 2020. április 27. https://www.szombat.org/tortenelem/kenyertores
[3] Lásd Meḥevah le-Menaḥem. Studies in Honor of Menahem Hayyim Schmelzer. Eds. Shmuel Glick, Evelyn M. Cohen, Angelo M. Piattelli, Michael Reuveni, Emile Schrijver, Sinai (Tamás) Turán. JTS – Schocken Institute for Jewish Research, Jerusalem, 2019 (5779).
[4] Lásd Schmelzer Hermann Imre: In memoriam Vajda György. Új Élet 1985. február 1. 5.
[5] Yves Kugelmann: Hermann Schmelzer verstorben. Tachles – Das jüdische Wochenmagazin 16. Nov. 2020. https://www.tachles.ch/artikel/news/hermann-schmelzer-verstorben
[6] Lásd Mérleg 2001/3. 257-258.
[7] Schmelzer Hermann Imre: Szegedi emlékek – A szeretett város. Új Élet 1989. november 15. 3.

A fotón Schmelzer Hermann Imre látható. © Andreas Schwendener (St. Gallen, 2018), via Katholisches Medienzentrum, Zürich