Jesse Dylan, a Nobel díjas Bob legidősebb fia interjút adott a Haaretznek abból az alkalomból, hogy dokumentumfilmet forgatott Soros Györgyről, a világ egyik legmegosztóbb emberéről. Mondhatnánk akár a világ egyik legyűlöltebb emberének is, hiszen nevezik őt Amerika árulójának, kriptonácinak és sátáni gonoszságú spekulánsnak, aki majdnem csődbe kergetett számos országot, többek között Thaiföldet, Malaysiát, Japánt vagy Oroszországot.
A Forbes 2021-es listáján Soros 8,6 milliárd dollár vagyonával a 288. helyen áll a világ leggazdagabb embereinek sorában. Ennél jóval gazdagabb is lehetne, hiszen vagyona nagy részét már elajándékozta. Nem véletlenül nevezi őt a Forbes „a világ legnagylelkűbb emberbarátjá”-nak. 15 milliárd dollár az a becsült összeg, amelyet Soros a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül eljuttatott liberális szervezetekhez egészségügyi, emberjogi, nevelési, oktatási célok megvalósítására.
De miért gyűlölnek ilyen sokan egy ennyire jótékony embert? Márpedig a gyűlölet kétségtelen. Szülőhazájában, Magyarországon pár éve óriásposzterek lepték el az országot, amelyeken a sátánian vigyorgó Soros képe alatt ez állt:”Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”Izraelben sem szeretik sokan, a vele nem szimpatizálók azt vetik a szemére, hogy „balos”.
Jesse Dylan, aki eddig zenés videókat és közönségfilmeket forgatott, élete első dokumentumfilmjében a mélyére kíván hatolni a Soros-jelenségnek. Nirit Anderman kérdésére elmondja, többször találkozott Soros Györggyel, és meglepte, mennyire különbözik a róla a médiában elterjedt démonizált képtől. Zárkózott embernek ismerte meg, aki csakugyan jót kíván tenni az emberekkel, az foglalkoztatja, hogya tehetné ezt minél hatékonyabban. Dylan arra kérte, hadd forgasson róla egy életrajzi filmet. Soros nem könnyen, de beleegyezett, így a film nemrégiben el is készült.
Ha beülünk a vetítőterembe, az első öt percben mémek és animációk segítségével a Sorosról elterjedt rágalmakkal és tévhitekkel szembesülünk. Soros bábjátékosként mozgatja az Egyesült Államok leghíresebb politikusait, az elnökjelölt Hillary Clintont és Barack Obamát, az első színes bőrű elnököt. Láthatjuk őt Hitler katonájaként, náci egyenruhában, amint karlendítéssel üdvözli a führert.
A dokumentáció a valóságot mutatja, kezdve a magyarországi gyermekkorral. Soros György 1930-ban született Budapesten felvilágosult zsidó családban. A vészkorszakot apja nem zsidó barátja segítségével élte túl. A család a szovjet hatalomátvétel után is Magyarországon maradt. Ekkor történt az, hogy Soros édesanyját a nyílt utcán két szovjet katona megerőszakolta. Ez értette meg a fiatal Sorossal, hogy a szovjet diktatúra nem különbözik lényegesen a hitleritől.
Soros tizenhét éves korában hagyta el Magyarországot. Londonban filozófiát tanult, nagy hatást gyakorolt rá Karl Popper osztrák-angol filozófus A nyílt társadalom és ellenségei című műve.
Huszonhat éves korában átköltözött New Yorkba és befektető cégekben kezdett el dolgozni. Hihetetlen érzékkel nyúlt a pénzügyekhez. Megérezte és megértette a piaci mozgások logikáját. Ez nemcsak gazdaggá, hanem hatalmassá is tette. Ő lett az az ember, aki 1992-ben „bedöntötte a Bank of England”-ot.
Soros már a kétpólusú világrend fennállásának idején elkezdett segítséget nyújtani a Szovjetunióban és a vele szövetséges országokban élő embereknek. Az egyik kézenfekvő magyarázat Soros népszerűtlenségére éppen az, hogy ő nem egyszerűen emberbaráti célokból adományozott komoly összegeket, hanem politikai célokat követett vele. Nem titok, hogy a nyílt társadalom koncepciójának elterjesztését tűzte ki céljául.
A nyílt társadalom a hagyományos nemzetállami felfogást meghaladó, multikulturális közösség, amelyben egyetlen nézetrendszer, vallás, etnikai identitás sem törekedhet kizárólagosságra. Soros intézményhálózata ezt a gondolkodást közvetítette már a huszadik század nyolcvanas éveiben Közép-Kelet-Európában. Joggal mondják, hogy a Szovjetunió és a befolyása alatt álló keleti blokk szétesésében Soros Györgynek épp olyan nagy szerepe volt, mint II. János Pál pápának, Lech Waŀęsának és Mihail Gorbacsovnak.
Az utóbbi években az afrikai apartheid-rendszerben küzdő szegényeket, a szülőhazájukban kitört háború miatt migrációra kényszerülőket, az LMBTQ emberek jogait támogatja.
Amit Soros tesz, azzal nem mindenki ért egyet. A dokumentumfilmben Tucker Carlson, a Fox News munkatársa kifejti azt a véleményét, hogy a politikai változásokat nem lehet célzott pénztámogatással kiváltani.
A tárgyilagos bírálat mellett megjelennek a gyűlölet hangjai is. A Soros elleni rágalomhadjárat kapcsolódik a zsidó világhatalmi törekvések régi toposzához. Mondhatjuk úgy is, antiszemita uszítás folyik Soros ellen. Szülőhazájában, Magyarországon a kormánypárti média egyenesen Hitlerhez hasonlítja. Ez – Jesse Dylan szerint – különösen fájdalmas lehet egy olyan embernek, aki maga is átélte a holokausztot és mindent megtett azért, hogy mások ne kerülhessenek olyan helyzetbe, mint a zsidók a nemzetiszocializmus idején.
Egy riporteri kérdésre válaszolva Jesse Dylan kifejti, az a szélsőjobb politikai fordulat, amely végbement Orbán miniszterelnöksége alatt Magyarországon, hosszú távon nem jó a magyaroknak. Azért történhetett meg a bezárkózás, mert az emberek elfelejtették már, milyen volt zárt határok mögött élni. Pedig sokkal könnyebb a határokat lezárni, mint újra kinyitni.
Dylan elmondja azt is, megkérdezte Sorostól, hogyan rendelkezett az alapítványáról halála esetére. A milliárdos régebben úgy gondolta, elajándékozza vagyonát, megszünteti az alapítványát.
Most azonban úgy véli, az alapítvány tevékenységére hosszú távon lesz szükség. A nyílt társadalom hívei, a jogaiktól megfosztottak a jövőben sem maradhatnak magukra.

Könyves Magazin: Soros Tivadar túlélési stratégiája ma is gondolkodásra késztet
168: Egy démon gyerekkora – Kőbányai János: Az apjuktól tanulhatták a Soros fiúk, hogyan kell kicentizni a döntéseket
Népszava: Kőbányai János: Totem és trauma