Bodrogi Zsuzsa: Úton a Szentföldön 3. Dobostorta(Egy magyar-izraeli idegenvezető felfedező útjain)

Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magam. A munkanélküli korszakot tankönyvekkel és a ruhámon csokoládé foltokkal vészelem át.
Előzőleg írtam, hogy a cukrásztanfolyam felé elhaladok egy kávéház mellett, ahol Dobos néven piramis szeletet árulnak, és hogy azon gondolkodom, felvilágosítsam- e őket a tévedésről.
A tanfolyamon kiderült, miért a hívják a piramis szeletet így, a Dobos egy módszert jelent itt, sok lapból és csokoládé krémből álló sütemények készítését.
Természetesen nem hagyhattam ki, hogy ne tartsak az osztálynak egy kiselőadást Dobos Józsefről és a Dobostorta eredetéről. Na már most a Dobos az helyileg Dobus, főleg a séfünk nehéz argentin akcentusával.
Lehet kérdezni, hogy nincs- e valami tévedés az argentin cukrász séfünkkel kapcsolatban, hogy nem tévesztett-e pályát ? Mikor bevándorolt sok-sok évvel ezelőtt, nem szerepelt a tervei között a cukrász szakma. Beiratkozott szakács tanfolyamra, de nem tudott még elég jól héberül akkor, emiatt nem vették fel. Egy ismerőse segítségével elhelyezték egy szálloda cukrászatában dolgozni, ahol szépen lassan kitanulta a szakmát, és nemzetközileg elismert cukrász séf lett belőle.
Végül elkészült a mi piramis szeletünk. Nem is emlékszem,mikor ettem utoljára, és izgatottan vártam, hogy milyen lesz. A folyamat nem volt könnyű….többször is majdnem odavágtam a tésztát és mondtam a séfnek, ezt a süteményt inkább megveszem a cukrászdában. A társaim is így voltak ezzel, de ami biztos, hogy a magyarok örökre beivódtak az emlékezetükbe…..
Végül is megérte a fáradság és a befektetés, amikor megkóstoltam a süteményt, könny szökött a szemembe. Ilyen finom piramis szeletet ezer éve nem ettem! Viszont, hogy megcsinálom- e otthon, azt még kétszer meggondolom.