Múlt és Jövő a jelenben

A Múlt és Jövő online melléklete

Judy Maltz: (Haaretz, 2025. aug. 31.) „Nem fogunk hallgatni”nyílt levél a gázai háború ellen,vihar a magyar zsidó közösségben

Judy Maltz: (Haaretz, 2025. aug. 31.)

„Nem fogunk hallgatni”nyílt levél a gázai háború ellen,

vihar a magyar zsidó közösségben

 

Több száz magyar zsidó írt alá egy nyílt levelet, amelyben elhatárolódnak az izraeli kormány „szélsőséges kijelentéseitől”, valamint a hazai zsidó intézmények hivatalos állásfoglalásaitól. A kezdeményezés azonnali és heves vitát váltott ki a közösségen belül.

Tiltakozás a hallgatás ellen

A levélben a kezdeményezők hangsúlyozzák:

„Azért szólalunk meg, hogy kimondjuk: ezek a befolyásos szereplők nem a nevünkben cselekszenek, és nem a nevünkben beszélnek. Azonban mi is itt vagyunk.”

Az aláírók emlékeztetnek az izraeli családokra, akik már közel két éve várják, hogy túszul ejtett hozzátartozóikat visszakapják, valamint a gázai civilekre, akik hónapok óta tartó pusztítás és szándékos éheztetés közepette szenvednek. „Tudjuk, hogy minden oldalon élnek emberek, akik ugyanarra vágynak: biztonságra, szabadságra, méltóságra” – írják.

Kiemelik: Magyarországon a gázai háború elleni tiltakozásokat nagyrészt betiltották, és alig akad olyan fórum, amely teret adna érdemi, árnyalt vitának. „A magyar zsidó történelemből tudjuk, mi a hallgatás ára. Ezért nem maradunk csendben: a békéért, az igazságért és az izraeliek és palesztinok emberi jogaiért emeljük fel a szavunkat.”

Példátlan kezdeményezés

A levelet először egy szűkebb körben kezdték terjeszteni értelmiségiek, tudósok, művészek és vallási vezetők. Miután több mint 300 aláírás összegyűlt, az internetre is felkerült, és bárki – zsidó vagy nem zsidó – csatlakozhatott. Azóta már több mint 1600-an írták alá.

Az aláírók között található több közismert név is: Fritz Zsuzsa pedagógus, a budapesti Zsidó Közösségi Ház korábbi igazgatója; Máté Gábor orvos, a trauma és a függőségek világhírű szakértője, Székely Kriszta rendező, Breier Ádám filmrendező, Kelemen Katalin, Magyarország első női rabbija, Parti Nagy Lajos költő, Karsai László holokauszt-történész, valamint Dés László jazz-zenész. Novák Attila történész szerint teljesen példátlan, hogy ilyen sok magyar zsidó nyíltan bírálja az izraeli kormányt.

Heves viták és ellenvélemények

A kezdeményezés éles reakciókat váltott ki. A közösségi médiában sokan „Hamasz-támogatónak” bélyegezték az aláírókat.

A Szombat című zsidó kulturális és politikai lapban Gábor György filozófus képmutatással vádolta őket. Szerinte, ha a levél a magyar zsidóságot képviselné, azzal azt üzennék a világnak, hogy a közösség nem képes kiállni Izrael alapvető jogáért az önvédelemhez. „Ez nem szolidaritás, hanem önfeladás” – fogalmazott.

A baloldali Mérce portálon Varga Máté fotóriporter válaszolt: „A »Soha többé« nem lehet szelektív: vagy mindenkire érvényes, vagy senkire. Nem viselek humanista álarcot – csak emlékezni akarok kiirtott családtagjaimra, és nem engedem, hogy bárki az én nevemben fosszon meg másokat emberségüktől.”

„Hiányzott ez a hang”

A levél kezdeményezői között van Jónás Vera, díjnyertes zenész, valamint Steiner Kristóf író és LMBTQ-aktivista. Jónás szerint az általuk kavart botrány mutatja, mennyire szükség volt erre a hangra, amely eddig nyilvánosan nem létezett.

Steiner arról beszélt: sok magyar zsidó, aki hasonlóan gondolkodik, eddig „fojtogatva” érezte magát. „Október 7-e után magam is erős belső ellentmondásokat éltem meg, de jobb későn, mint soha” – mondta.

Surányi Ráhel szociológus, szintén aláíró, arra emlékeztetett, hogy a Hamasz támadását követő első száz napban alig volt vita a közösségen belül, mert sokan önvédelmi háborúnak tekintették Izrael fellépését. „Most viszont egyre erősebb a megosztottság. Mindig voltak kritikus hangok, de eddig elnyomták őket, vagy öncenzúrát gyakoroltak. Ez a levél azt mutatja, hogy változás van folyamatban.” Surányi szerint az aláírók kisebbséget képviselnek, de ma több zsidó mer kritikát megfogalmazni Izraellel szemben, mint korábban.

A hivatalos szervezetek hallgatnak

A Mazsihisz, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége – amely a neológ irányzatot képviseli – nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A Habad, mozgalom, amely szoros kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, szintén nem reagált a megkeresésekre.