Leírás
A Horeb tanár úr Szomory Dezső utolsó nagyobb, prózai munkája. Egy kisregényből és egy novella fűzérből áll. A tehetségtelenségét a zsidóságból való kitéréssel kompenzáló kolléga feleségcsábító igyekezetéről szóló kisregényt és az elbeszéléseket a főhős személye kapcsolja össze, ez a Goldziher Ignácból, Vámbéry Árminból, Ernst Renan modelljeiből, (akiket az író személyesen is ismert, tisztelt,) és persze az író képzeletéből összegyúrt figura. Horeb tanár úr orientalista, ezen kívül Dél-Arábia kétezer év előtti viszonyainak, Salamon király és Sába királynője szerelmének elszánt kutatója. (Szomorynak van egy csak posztumusz megjelent drámája Sába királynőjéről, amint ezt a kötetünkben közölt, naplószerű jegyzete is mutatja: ő maga igen elmélyült e történetben.) A nevében is a zsidó egyetemességet megtestesítő Horeb professzor (Horeb hegyén vette át Mózes a törvénytáblákat), aki zsidósága miatt nem kap katedrát az egyetemen, – az író szócsöve; kései bölcsessége, filozófiája, s persze roppant műveltsége, helyzete érzékeltetésére. A könyv először és utoljára 1937-ben jelent meg. Szomory lírájának szecessziós jellege ebben a műben azonosul témájában és a maga érzékiségében is a stílus ihletőjével: az orientalizmussal. Mily félelmetesen sokat tud az írás titkáról is. Ezek a vallomásai a legmegrázóbbak. Őszinte, mert az író bevallja, hogy világszemlélete művészetközponti. Engem az is megindít, hogy lépten-nyomon tömjénezi, bálványozza önmagát. Pontosan egy véleményen vagyok vele. Ha többet mondana, azt is aláírnám. Kosztolányi Dezső, 1927 A kifejezés tehetségének ez a pazarló gazdagsága lenyűgözi az olvasót. Minden pillanatban készen állok a meglepetésekre, a csodálat felkiáltásával üdvözlök képeket, jelzőket, egész képtömegeket, melyek oly bőségesen pazarlón, egymást lökdösve tolakodnak, mintha szerzőjük félne, hogy a végtelen választékot fel sem tudja sorolni mind, s aggódik, hogy valamit kifelejt. Márai Sándor, 1929 „Nincs mindenki a világon, aki megszületik” – mondja Horeb tanár úr című csodálatos regényében Szomory Dezső. Kertész Imre, 2006
