Leírás
TARTALOMJEGYZÉK
TABLE OF CONTENTS
2 Kertész Imre nevet. Szálinger Balázs két interjúja Kertész Imrével. A szabadság aktusa. Az utolsó perspektíva (publikálatlan online interjúk)
Imre Kertész Laughs, Two unpublished online interviews of Imre Kertész by Balá0zs Szálinger: “The act of freedom” and “The last perspective”
8 Széplaky Gerda: Soán túl, humanizmuson innen (tanulmány)
Gerda Széplaky, “Beyond the Shoah, This Side of Humanism” (Study)
21 Ujvárosi Emese: Hová lett Rotter Éva? Áprily Lajos egy ismeretlen levele (adatközlés és esszé)
Emese Ujvárosi, “What Became of Éva Rotter? An Unknown Letter of Lajos Áprily” (Fact finding and essay)
26 Huszár Ágnes: Moritz Gottlieb Saphir. Egy elfeledett magyar zsidó író (tanulmány)
Ágnes Huszár, “Moritz Gottlieb Saphir: Essay about a Forgotten Hungarian
29 Moritz Gottlieb Saphir Emlékirataim és egyéb karcolatok (prózák)
Jewish Writer” (Translation of Diaries and Essay by Moritz Gottlieb Saphir)
51 Ungvári Tamás: Nádas Péter, nyelv, történelem, zsidóság (recenzió-esszé)
Tamás Ungvári, “Péter Nádas, Language, History, Jewry” (Review Essay)
60 Kontra Ferenc: Berger Otti legendája (könyvrecenzió)
Ferenc Kontra, “The Legend of Otti Berger” (Book review)
63 Haklik Norbert: Egy megíratlan emlékirat krónikája Janusz Korczak: Gettónaplójáról (könyvrecenzió)
Norbert Haklik, “The Chronicle of an Unwritten Memoir: About Janusz Korczak Ghetto Diary” (Book review)
65 Vera Ebels-Dolanova (1949–2018) (emlékezés)
Vera Ebels-Dolanova (1949–2018): Remembrance
66 Katarzyna Chmielewska: Az értelmiség és a parasztok. Antiszemitizmus a soá idején Lengyelországban (tanulmány)
Katarzyna Chmielewska, “Intellectuals and the Peasants: Antisemitism in Poland at the time of the Shoah” (Essay)
74 Szász Pál: A Messiás Žižkovon (elbeszélés)
Pál Szász, “The Messiah in Žižkov” (Short story)
78 Jehuda Hartman: Amikor antiszemita eszmék és zsidó törvények találkoznak – Magyarország esete (tanulmány)
Jehuda Hartman, “When Antisemitic Ideas and Jewish Law Meet Each Other: The Case of Hungary” (Essay)
90 Olosz Levente: Marton Ernő karrierjének kezdete Dicsőszentmártonban (tanulmány)
Levente Olosz, “The Early Career of Ernő Marton in Dicsőszentmárton” (Essay)
101 Péntek Orsolya: Manet és Greco bűvöletében. A magyar műgyűjtés arany korszaka (könyvrecenzió)
Orsolya Péntek, “Under the Spell of Manet and Greco: The Golden Age of Hungarian Art Collection” (Book Review)
111 Kácsor Zsolt: Olvasónapló. Rátok M. A Napút holokauszt emlékszámáról. A forrás íze
Zsolt Kácsor, “Reader’s Diary: M. Rétok, the Commemorative Volume of A Napút, The taste of spring water”
114 Ahmed Amran: Várólista (elbeszélés)
Ahmed Amran, “The Waiting List” (Short Story)
116 Bikácsy Gergely: Olvasó- és filmnapló. Ostromtinta, 1944–45
Gergely Bikácsy, “Reader’s Diary and Film Diary”
121 Pataki Gábor: Fehér László 65 (kiállításmegnyitó)
Gábor Pataki, “The Exhibition Opening of Lászlo Fehér at 65”
124 Figyelő
Observer
Vállalkozásunk, szülöttünk, az új Múlt és Jövő a 30. évéhez érkezett. 1988-ban jelent meg – antológia formájában – az első számunk. Ez már felnőttkor, az ember életében is, hát még egy folyóiratéban, amely ritkán éli túl a korszakot, amelynek – akkor új eszméi, reményei útjára indították. A rendszerváltás kora lejárt, most valami új kezdődik. Ennek nem vagyunk a gyerekei, s a jövő elé sok kétellyel nézünk. Ezért az ünneplésre sem erőnk, sem kedvünk. Az évforduló évét inkább egy olyan fordulópont túlélésének tekintjük, ami reményt adhat arra, hogy újabb éveken keresztül legyünk krónikásai a magyar zsidók sorsának.
E borúlátó sorokat az is indokolja, hogy Magyarországon ma ismét az országlakosok részét nem tekintik magyarnak – eltérő kultúrájuk, világnézetük, véleményük okán. S irracionális félelmek – Soros György és Magyarország jellegét megváltoztató migránsok – irányítják az ország politikáját. Erre rendkívül érzékenyek vagyunk, mert sok az áthallás, asszociáció a legrosszabb magyar zsidó tapasztalatokkal, nem beszélve arról, hogy mi is migránsok voltunk – nem is olyan régen – és bizony megváltoztattuk a modern Magyarország arculatát -, és úgy tudjuk, azt képviseljük, hogy ezt javára tettük.
Szálinger Balázstól (először közlünk tőle a Múlt és Jövőben) két felfedezésre váró Kertész Imre interjút kaptunk, ami az online sajtóból kerül most be az író – lapunknak hallhatatlan szerzője – gondolatait őrző és népszerűsítő archívumba. Széplaky Gerda tanulmánya Kertész Imre életművét Martin Heidegger és Giorgio Agamben filozófiai gondolatai hátterében elemzi. Újvárosi Emese Áprily Lajos egy elveszett levelének segítségével idéz meg egy ritka attitűdöt, amely a zsidók megkülönböztetését szégyenlette és a maga területén igyekezett tompítani gyilkos befolyását. Huszár Ágnes az elfeledett első magyar zsidó író, Moritz Gottlieb Saphir alakját eleveníti fel – valaha Heinéhez, Börne-hez egyenrangú szerzőként ismerte Európa -, s mindjárt bő részleteket is fordított Emlékirataiból és ironikus karcolataiból. Ungvári Tamás recenzió-esszéje Nádas Péter Világló részletek című kétkötetes önéletrajzáról csatlakozik 2017/2-es számunk bő recepciójához. (Hamarosan Heller Ágnes Olvasónaplójában is olvashatunk róla.) Katarzyna Chmielewska Antiszemitizmus a soá idején Lengyelországban című esszéje nem csak azért fontos, mert egy azt a képet árnyaja, hogy a zsidó ellen folytatott háború (War against the Jews) csupán a németek műve lett volna, de különös aktualitást ennek a Lengyelországban hozott friss törvény a soá emlékéről, amelynek rendkívül ellentmondásos hatása nem szűnik meg továbbgyűrűzni. Ehhez a képhez tartozik Janusz Korcziak most magyarul megjelent szemtanú-emlékíratai is – amelyről Haklik Norbert írt értő elemzést. Jehuda Harman izraeli történész arról a kényes kérdésről írt érdekes tanulmányt, amikor az antiszemiták és a közismerten asszimilációellenes orthodoxok véleménye egybe cseng, de végzetesen más eredőkből. Olosz Levente Marton Ernő, a kolozsvári (1918), majd az onnan Tel-Avívba átköltöző Új Kelet alapító főszerkesztőjének pályakezdéséről írt tanulmányt. (Akinek az indulása oly hasonlatos volt a Múlt és Jövő alapítót Patai Józseféhez.) Száz Pál novelláját Prága és az ottani gazdag zsidó irodalom inspirálta. Ahmed Amran – először lapunkban – elbeszélését pedig Magyarország. Mivel a Jemenben született és 30 éve Magyarországon (Szolnokon) élő szerző magyarul ír. S ezzel nem, hogy nem bánt senkit, de új ízekkel és színekkel gazdagítja a magyar szellemet – mint ezt értő ismetetésében Kácsor Zsolt kollégája is kifejtette frissen megjelent könyve alkalmából. Péntek Orsolya esszé-recenziója a magyar műgyűjtés arany korszakáról megjelent könyvében mutatta ki, hogy a zsidó arisztokrácia – megannyi báró – hogyan tette Budapestet a képzőművészet szempontjából is a világ térképére. Bikácsy Gergely két friss Budapesti szenzációról számolt be, Heltai Jenő most publikált 1944-45-ös bujkálós naplójáról, s valamint az 1945 című világhíre emelkedett magyar filmről. Kontra Ferenc olvasmánya Berger Otti textilművésznő sorsán mutat be egy nagyreményű, de a holokausztba fulladt művészpályát – egyet az újra felfedezendő számtalan hasonló művészsorsból.
Pataki Gábor kiállítás megnyitó szövegét Fehér László festőművészről abból az alkalomból közöljük, hogy a lapunk és ügyünk barátja 65. születénapját ünnepelte, amihez mi is szívből kívánunk hasonlóan sikeres folytatást.
