Sorry, this entry is only available in Magyar.

„Figyeljétek, mit mond a Kreml. Ugyanazok a szavak – a végső megoldás – csak most ránk vonatkoztatva” – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij az orosz hatalom nácikat idéző nyelvezetére a Knesszetnek szóló üzenetében. Az izraeli társadalomnak szóló üzenetében az ukrán államfő világossá teszi a párhuzamot a mai Oroszország és a náci Németország között.
A kelet-európai zsidókat Putyin gyalázatos propagandája erősen emlékezteti a történelem legsötétebb pillanataira anélkül, hogy személyesen használná a „zsidó”, „cionista” vagy „kozmopolita” szavakat.

Március 16-án Putyin a televízióban beszélt az ukrajnai bevonulásról. Az eufemisztikusan „speciális hadművelet”-ként emlegetett megszállást nem külföldi ellenségekkel indokolta, hanem a belső összeesküvés elleni harccal. Ebben a beszédében Putyin a szovjet korszak antiszemita szófordulatait használja, pl. „ötödik hadoszlop” „gyökértelen árulók”, „söpredék” az erőszak legitimizálására.
Putyin nyilatkozata csaknem pontos másolata a lengyel kommunista vezető, Wŀadyslaw Gomulka 1967-es  beszédének, amely bevezette a lengyelországi antiszemita tisztogatásokat. Hasonlítanak ezek a szavak a szovjetek által támogatott Izrael elleni harc igazolási kísérletére is – nem sokkal azután, hogy Izrael megnyerte a hatnapos háborút.
Gomulka ezt mondta 1967-ben a szakszervezetek gyűlésén: „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a károkozókat, az imperialisták szövetségeseit, akik veszélyeztetik a világbékét és Lengyelország biztonságát. Nem akarunk ötödik hadosztályt a hazánkban.”
Néhány hónappal később a „szakszervezeti dolgozók” támadást indítottak az „ötödik hadosztály”-hoz tartozók és a „cionisták” ellen, zsidók ezrei veszítették el a munkájukat, mondtak fel nekik tudományos intézményekben, és kényszerültek emigrációra.
Putyin beszédének másik figyelemre méltó eleme a kozmopolitizmus vádja. „A probléma lényege a mentalitásukban van. Nem velünk vannak. Nem Oroszországgal.”
Putyin ezzel életre keltette az 1940-es, 1950-es évek antiszemita narratíváját. 1949-ben a Pravdában megjelent egy hosszú leleplező cikk, amelynek célkeresztjében ezek álltak: „a féktelenül rosszindulatú kozmopoliták, a gyökértelen és lelkiismeretlen nyerészkedők, a hazátlan betelepedettek, akik bűzlő mérgükkel meg akarják rontani a proletár kultúrát”.
Három évvel később a szovjet zsidó közösség vezetőit megsemmisítették, beleértve a kiváló költőt, Perec Markist,  David Gofstejnt, a színész Szolomon Mikhoelszt, a tudós Lina Sternt pedig kényszermunkatáborba hurcolták. Még Sztálin halála után is húsz évig folytatódott a „gyökértelen kozmopoliták” üldözése, ez sok zsidó származású művészt, tudóst, zenészt és írót érintett.
Putyin kozmopolita ellenessége visszhangra lelt az óceán túlsó partján is. „Zelenszkij elnök egy hitvány jellemű ember, aki saját népe érdekei ellen szövetkezett a globalistákkal” –  írta Candace Owens konzervatív politikai kommentátor. A „globalista” az új szó napjainkban a „gyökértelen kozmopolitá”-ra. Nem véletlen, hogy Owens éppen Ukrajna zsidó elnökét nevezi így.
Néhány hónapja a Fox News egyik oroszbarát katonai szakértője azt mondta, Amerikának „óriási problémája van az úgynevezett elittel. Ők nem kapcsolódnak az országhoz, semmi sem tartja meg őket a szülőföldjükön, ők azok, akiket az oroszok – sok-sok  évvel ezelőtt – ‘gyökértelen kozmopolitáknak’ neveztek.”
A bűnbakkeresés nem újdonság a világtörténelemben krízisek és veszteségek idején. Gomulka kirohanása az „ötödik hadosztály” ellen egybeesett arra, hogy a szovjetek által támogatott arabok elveszítették a hatnapos háborút. Putyin ugyanezt az érvet használja az Ukrajna lerohanására és leigázására tervezett villámháború csődjét látva. „A társadalom valamely csődjekor kell találni valakit, akit hibáztatni lehet, valakit, akin bosszút lehet állni a sikertelenségért” – írta Émile Durkheim 1899-ben a Franciaországon a múlt század végén végigsöprő antiszemita  gyűlölködés okait keresve.
A varsói egyetemen részletesen tanulmányoztuk ezt a folyamatot szociológiai kutatások és pszichológiai elemzések segítségével. Az antiszemita elméletekben általában azok hisznek, akik elveszítették ellenőrzésüket a saját életük felett.A veszteseknek bűnbakokra van szükségük, és erre a szerepre nagyon jól megfelelnek a zsidók. Ez a gondolkodási minta megfigyelhető Lengyelországban, Nagy-Britanniában és más országokban is.
Megjegyzendő, ez nem igaz Ukrajnára nézve. Egy 2001-es országos vizsgálatban kimutattuk, hogy az ukránok nem teszik felelőssé a zsidókat saját sikertelenségükért. Az ukránok nem hajlamosak hinni az antiszemita összeesküvés-elméletekben.
Putyin retorikájának sajátos paradoxona, hogy miközben „nácizmus”-sal vádolja Ukrajnát, antiszemita szófordulatokkal bélyegzi meg azokat az oroszokat, akik ellenzik a háborút és támogatják Ukrajnát.Megismétli azokat az abszurd vádakat, amelyeket a Donyec medencei oroszbarát erők hangoztattak Ukrajna első elfoglalási kísérlete, 2014 idején a „zsidó banderovisták”-ról.Teljesen logikátlan összekapcsolni a zsidókat egy közismert antiszemitával. Stepan Bandera egy ultranacionalista ukrán szervezetnek volt a vezetője, kollaborált a nácikkal, és zsidók ezreinek a haláláért volt felelős.
Az összeesküvés elméletek másfajta logikán alapulnak. Az ilyenek követői egyszerre hihetnek őszintén abban, hogy Diana hercegnő meghalt és él.
Március 16-i nyilatkozatában Putyinnak nem kellett kimondania a „zsidó” szót. Minden Kelet-Európában élő zsidó számára nagyon is ismert az ő narratívájának kulcsfogalma. És ígérete „a társadalom természetes és szükséges megtisztulásáról” sokakat tölthet el rettegéssel.

Michal Bilewicz a szociálpszichológia docense és a társadalmi előítéleteket vizsgáló központ igazgatója a varsói egyetemen
Képek: Putyin az Erec nehderet ( Csodálatos Izrael) szatírikus műsorban