Ezúttal minden zsidó Soros György pártján állAmotz Asa-El cikke -The Jerusalem Post, 2023. május 19.
Posted on
Sorry, this entry is only available in Magyar.
Semmi sem menti Elon Musk antiszemita megjegyzéseit, melyeket a leggazdagabb zsidóra tett
“Dr. Rathenau testét legalább nyolc golyó járta át” – tudósított a New York Times 1922. június 22-én. A kézigránátok és a “záporozó golyók, melyek közül az egyik a torkán találta el, majd az agyába fúródott”, esélyt sem hagytak a német külügyminiszternek a túlélésre.
Az AEG cégcsoportot és az első világháborús német gazdaságot irányító, neves iparmágnást nem a vagyona vagy a cselekedetei miatt gyilkolták meg, hanem azért, mert zsidó volt. Ezért erre a merényletre gyakran szokás az ország náci jövőjének előfutáraként tekinteni.
Rathenau halála azért is volt különösen jellegzetes, mert a politikus megoldási javaslata arra, amit az antiszemiták “zsidókérdésnek” neveztek, épp az volt, hogy a zsidók kövessék a példáját, és asszimilálódjanak.
Az sem mentes az iróniától, hogy Rathenau-t nem valamiféle hatalmi mámor vezette, amikor kormányra került, hanem a világjobbító szándék. Olyannyira, hogy be akarta tiltani a luxuscikkek termelését, és a lelki értékek gyarapítására szánta volna az eképp felszabadított magántőkét. Rathenau eseménydús életében, amelynek a merénylet 55 éves korában véget vetett, így elegyedett a nagytőke, a humanizmus és az űzött zsidó lélek.
Ugyanez az egyveleg hatja át a pénzpiaci mágus, Soros György életét is.
A populisták világszövetségének 93 éves pofozózsákja szerencsére él és virul. Sajnos azonban Sorost épp most támadta meg egy neves személyiség, és a szavaiból áradó antiszemitizmus hasonló ahhoz, ami életében Rathenau ellen irányult. Ilyenkor minden zsidónak Soros mellett a helye, beleértve e sorok szerzőjét is, aki az utóbbi években sokszor kritizálta nemzedékünk leggazdagabb zsidóját.
Rathenau igyekezete, hogy elfedje zsidó identitását, Sorosnak is ismerős lehet gyerekkorából, hiszen a két háború közti Budapesten nőtt fel tehetős szülők gyermekeként, akik jellegzetesen zsidó családnevüket (Schwartz) Sorosra magyarították.
A névváltoztatás sem segített, amikor a nácik bevonultak, ezért kamaszként Soros Györgynek is át kellett élnie az üldöztetést, a rejtőzködést, amíg a főváros fel nem szabadult. Soros ezután a londoni közgazdasági egyetemen diplomázott, majd egy kereskedelmi banki pozíció után belevágott legendás devizapiaci karrierjébe, amely milliárdossá tette.
A devizakereskedelmet könnyű félremagyarázni. Sokan nem látják, milyen gazdasági haszon származik abból, ha a kereskedők a tranzakcióikkal beárazzák egy-egy kormány piaci teljesítményét. Erkölcsi kifogásaik pedig sokszor abból erednek, hogy nem tudják felmérni a tevékenységgel járó kockázatot.
Két emlékezetes esemény világítja meg nekünk Soros kereskedelmi gyakorlatának két – tisztességes és tissztességtelen – arcát. Az első az 1992-es Fekete Szerda alkalmával történt. Soros egyszerre tízmilliárd angol fontot adott el, amikor látta, hogy az európai árfolyam-mechanizmus tagjaként az Egyesült Királyság nem emel kamatot, vagyis erősebbnek akarja láttatni a valutáját a valóságos értékénél.
A font iránt megnövekvő kereslet hatására a valuta árfolyama beszakadt, Nagy-Britannia pedig kilépett az európai árfolyam-mechanizumsból. Soros egyesek szerint egymilliárd fontot keresett aznap.
A lépés, amely megismertette a világgal Soros nevét, nem váltott ki antiszemita támadásokat. A többség annak látta, ami volt: egy merész üzletember húzásának, amivel rávilágított egy pénzügyileg elbizakodott kormány ballépéseire.
Öt évvel később már egészen más helyzet állt elő, amikor több ázsiai deviza egyidejű zuhanása után Mahathir bin Mohamad maláj miniszterelnök kijelentette: “egy zsidó spekuláns áll a valutánk összeomlása mögött”.
Ironikus módon később kiderült, hogy Soros azokban a napokban egyetlen maláj ringgitet sem adott el, de ez már nem számított. Akárcsak fiatalkorában, amikor a nácik elől kellett menekülnie, Soros ezúttal is megkapta az antiszemitáktól a sztereotip zsidó bélyegét, a középkori pénzváltóét, akinek legfőbb célja, hogy becsapja, kisemmizze és leigázza a nem zsidó világot.
És miközben a világ a pénzügyi tevékenységéért zsidó identitása nevében is elszámoltatta, Soros emberbaráti ténykedésének fogadtatása legalább ennyire ironikus, és még annál is tragikusabb.
Világjobbító hevületében Soros a szabadság és a jólét általános kiterjesztésére kezdte fordítani a vagyonát. Eleinte, a hidegháború idején olyan disszidens mozgalmakat támogatott, mint a lengyel Szolidaritás vagy a csehszlovák 77-es Charta, majd nem sokkal később már gazdasági iskolákat alapított posztkommunista országokban, és infrastruktúra-fejlesztési projekteket támogatott a fejlődő világban.
A Soros elleni antiszemitizmus senki részéről sem tolerálható.
Soros sokmilliárd dolláros jótékonysági hálózata mára akkorára nőtt, hogy egy ponton a világ második legnagyobb segélyszervezetévé nőtte ki magát Japán után, megelőzve (!) az Egyesült Államokat.
Az antiszemiták ebben a törekvésben sem a nagylelkűséget és az idealizmust fedezték fel (holott ez nyilvánvalóan fontos szerepet játszott benne), hanem az őket megfertőző összeesküvés-elméleteket látták beigazolódni.
Soros a maga módján hajlamos az érzéketlenségre. Rovatunkban már korábban leszögeztük (By George, 2017. július 14.), hogy a Magyarországra tartó muszlim bevándorlást szorgalmazni, különösen úgy, hogy az üzletember nem is az országban él, nemcsak igazságtalan, de meggondolatlan is. Hasonló a véleményünk arról a korábbi kijelentéséről, hogy az antiszemitizmus “Izrael és az Egyesült Államok politikájának eredménye” (The sorrows of George Soros, 2003. november 21.).
A mégoly indokolt kritikák azonban nem jogosítanak fel Soros filantróp tevékenységének teljes figyelmen kívül hagyására, pedig Elon Musk, a kiszámíthatatlan autómágnás éppen ezt tette, amikor tweetjében kijelentette, hogy Soros “gyűlöli az emberiséget”, és hogy a törekvései arra irányulnak, hogy “felszámolják az emberi civilizáció szövetét”.
Egy ilyen aljas támadás után mi, zsidók nem tehetünk mást, mint hogy ideológiai hovatartozástól és politikai pártállástól függyetlenül kiállunk Soros mellett.
Musk, akit sok kritika ér amiatt, hogy jótékonykodása egyes számítások szerint vagyonának alig egy százalékát teszi ki (és esetenként még ez is üzletfelei számláján köt ki), most azért dühöng, mert Soros eladta a Teslában szerzett részesedését.
Ez, ha meg is magyarázza a köztudottan impulzív Musk haragját, nem indokolhatja a becsületsértést, és még kevésbé az antiszemita hangulatkeltést, még akkor sem, ha azzal Soros György ellentmondásos figuráját veszi célba, akinek pénzhez való viszonya aligha lehetne idealistább, nagyvonalúbb és “zsidóbb”.
(Tamás Dénes fordítása)
