Sorry, this entry is only available in Magyar.

• Halló, doktor Verseczky István vagyok, és Vermes Péter Professzor Urat keresem.
• Itt Vermes.
• Doktor Verseczky István vagyok, A Másságért, a Holnapért Egyesülettől. Szeretnék egy találkozót kérni a Professzor Úrtól, ha lehetséges.
• Milyen ügyben?
• Ezt talán majd személyesen. Egy fölkérésről lenne szó.
• Fölkérésről?
• Igen, az Egyesületünk nevében.
• Megmondaná miről?
• Személyesen talán jobb lenne…
• Nézze, nyugodtan megmondhatja, senki nem hallgatja le a telefonomat.
• Evvel teljes mértékben tisztában vagyok. Nos, ha Ön kívánja, ha tehát ragaszkodik hozzá, elmondhatom, miről lenne szó. Egyesületünk A Másságért, a Holnapért Egyesület kiemelten közhasznú társaság, célja a mássággal szemben kialakított ellenérzések oldása, megszüntetése. Ez, úgy gondolom, ma, mikor az Európai Únió…
• Ne haragudjon Versegi Úr…
• Verseczky, Doktor Verseczky..
• Elnézést, Verseczky Doktor Úr, de nekem be kellene fejeznem ezt az anyagot, vagyis, arra kell kérnem, hogy a lényeget szíveskedjék mondani, ha nem haragszik.
• Egyesületünk tehát, A Másságért, a Holnapért Egyesület céljai megvalósítása érdekében demonstráció-sorozatot indít. E projekt keretében kerülne sor arra a megmozdulásra is, amelyen az Ön szíves, és aktív részvételére is számítunk.
• Megmozdulás?
• Afféle felvonulás. Demonstráció, amelyen a nagyfülűek felmutatják másságukat s ezáltal oldják a velük szemben történelmileg kialakult előítéleteket.
• Nagyfülűek?
• Nos, igen. Éppen ezért gondoltunk Önre, mint e réteg kiemelkedő képviselőjére. Tudományos és közéleti munkássága alapján ugyanis úgy gondoltuk…
• Állj, állj. Ez valami vicc?
• Korántsem. Pontosan ezért ragaszkodtam volna a személyes találkozáshoz, hogy a félreértéseket elkerüljük.
• De honnan vették, hogy nekem nagy a fülem? Hogy találtak éppen rám?
• Mint mondtam, az Ön tudományos, közéleti szerepe, munkássága, közismert személyisége….
• Talán van valamilyen nyilvántartásuk azokról, akiknek nagy a fülük?
• Leszögezem, nincs. Ez teljességgel törvényellenes lenne, ellenkezne az emberi, a személyiségi jogokkal.
• De hát az én fülem nem is olyan nagyon nagy! Mondjuk az átlagnál valóban nagyobb, de…
• Nézzünk szembe a tényekkel: az Ön füle nagy.
• Valóban?
• Valóban.
• Ezt így még senki nem mondta nekem.
• Higgye el, a háta mögött eleget hangoztatják.
• Kik?
• Munkatársai, közeli ismerősei, de egyszerű utcai járókelők is.
• Ezt meg honnan veszi? Valójában engem soha nem ért semmiféle diszkrimináció vagy sérelem a nagy fülem – jó legyen nagy – miatt. Most mi ellen tiltakozzam?
• Elnézést, de ebben téved.
• Hogyhogy?
• Emlékszik, hogy hívták általánosban az osztálytársai?
• Jó, de a Tapsi, az inkább kedves név, nem csúfnév. Afféle gyerekes csíny.
• Akkor miért sírt miatta több ízben is? És miért vágta orrba Petrovics Gábort, mikor folyton pöckölte a fülét?
• Honnan tudnak erről?
• Megvannak a forrásaink.
• Na mégis, de hogy képzelik ezt? Menjek ki az utcára és lengessem a fülemet?
• Nézze, Tisztelt Professzor Úr, korántsem egyedül kellene vonulnia. A nagyfülűek igen népes tábort alkotnak – egyes felmérések szerint a nagy- és közepesen nagyfülűek száma hazánkban jelenleg meghaladja a százötvenezret – ráadásul számos befolyásos, közéleti személyiség található soraik közt, így reményeink szerint, a szimpatizánsokra is számítva, mintegy tíz-tizenötezren vennének részt a megmozduláson, köztük egy neves író és egy ismert politikus is. Higgye el, nagyon fontos lenne az Ön részvétele. Most ugyanis, hogy hazánkban sajnos erősödik a rasszizmus, a másság elutasítása, erőteljesen fel kell emelnünk szavunkat mindenfajta diszkrimináció, előítéletesség ellen, hiszen…
• Kedves Verseczky Úr, biztos vagyok benne, hogy az Önök céljai jók, és ez a demonstráció igen hasznos lesz, de engedje meg, hogy én lemondjak a részvételről.
• No de miért? Meg tudná okolni?
• Egyszerűen idegenkedem az ilyen vonulástól. Mint régen, május elsején. Van ebben valami nyomasztó. És hát biztos menne a gúnyolódás, bekiabálás, tudja, hogy van ez!
• Igen, sajnos mi is számítunk bizonyos politikai erők provokációira, ám ennek megfelelően biztosítottuk a rendőri védelmet. Higgye meg, Professzor Úr, itt sokkal többről van szó, mint arról, hogy az embernek kedve van-e, vagy nincs. Hazánkban a nagyfülűekkel szemben mindig is léteztek előítéletek, és úgy gondoljuk, ezekkel az előítéletekkel való szembenézést, a nemzeti önvizsgálatot….
• Ne haragudjon, de én nem megyek.
• Így döntött?
• Így.
• Sajnálom. Tegyen, ahogy jónak látja a Professzor Úr, végül is szabad országban élünk. Önnek joga van elhárítani a felkérést. De gondoljon azokra a gyerekekre, akik ma fúrják arcukat a párnába, és sírják végig az éjszakát, mert Fülesnek, Napernyőnek vagy Tapsi-Hapsinak nevezik őket. Vagy gondoljon azokra, akiknek a karrierje akad el, csupán, mert a főnökük idegenkedik – nevezzük nevén a dolgot – nagy fülüktől. Vagy érezze át azok helyzetét, akiknek egy randevú alkalmával átsüt fülükön a nap! Egyébként egyik célkitűzésünk éppen az, hogy a „nagy fül” kifejezés helyett, a „hallószervileg hátrányos helyzetű”, vagy a „fülönc” terminus technicust vezettessük be, legalább a joggyakorlatba. Érti, fülönc, mint fül tekintetében különc – az én leleményem. S arról például hallott már, hogy csak Magyarországon körülbelül negyvenezer olyan ember él, aki normális fülmérete ellenére is nagyfülű?
• Ez igazán érdekes, de én, ha megengedi, mégsem…
• Ön dönt. Csupán annyit kérek, hogy gondolkodjék el a dolgon, aludjon rá egyet. Három nap múlva újra megkeresem, ha megengedi, talán majd új színben látja a problémát.
• Ígérem, végiggondolom a dolgot. Minden jót. A viszontlátásra. (Nyasgem!)
• A viszontlátásra Professzor Úr. (Hülye nagyfülű!)