Sorry, this entry is only available in Magyar.

A romantika előremutató stílusirányzata a XIX. század forrongó Európájában keletkezett, nálunk az elnyomatás időszakában, a klasszicizmus ellenhatásaként. Az irodalmi gyökerű törekvéseket Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832), Heinrich Heine (1797-1856), Jean-Jacques Rousseau (1712-1778), Stendhal (Marie-Henri Beyle, 1783-1842), Victor Hugo (1802-1885), Vörösmarty Mihály (1800-1855), a zenei téren Frédéric Chopin (1810-1849), Hector Berlioz (1803-1869), Modeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881), Liszt Ferenc (1811-1886) és mások munkássága határozzák meg. A romanticizmus a régi korok közül leginkább az iszlám-román-gót formavilághoz vonzódik, az egzotikus kelet és a nemzeti múlt felé fordul. John Nash (1752-1835) angol építész, François Rude (1784-1855) francia szobrász, a festők közül a spanyol Francisco Goya (1746-1828), a német Caspar David Friedrich (1774-1830), a francia Théodore Géricault (1791-1824) és Eugène Delacroix (1798-1863) a korszak haladó képzőművészei. Ekkoriban készültek David Roberts (1796-1864) angol orientalista festő Szentföldet ábrázoló színes litográfiái (1839). Túlzás nélkül ebbe a sorba illeszkedik a magyar Feszl Frigyes építész is, akinek születésének 200. évfordulójára emlékezve, ezúttal elsősorban zsinagógáira és azok társadalmi jelentőségére fókuszálunk.

Feszl Frigyes 1821. február 20-án, Pest belvárosában (Magyar utca) született, 14 gyermek közül ötödikként. Apja Feszl József (1791-1860) német származású és német anyanyelvű kőfaragó mester. Feszl Frigyes felkészülését az építészi pályára, tanulmányait egy ideig József bátyjával (1819-1866) együtt folytatta. Külföldi utazásokkal is igyekezett tapasztalatokra szert tenni, melyekről útirajzai tanúskodnak. 1845-ben Kauser Lipóttal (1818-1877) és Gerster Károllyal (1819-1867) építészeti vállalkozást hoznak létre, mely 1854-ig működött. 1849-ben megnősült, feleségül vette a váci Hoffmann Reginát (1822?-1851). Két gyermekük született, Regina (1849) és Frigyes (1850), a fiú apja foglalkozását követte. Feszl 1858-ban másodszor is megházasodott, a bajor származású Quandt Vilmát vette el. Az 1850-es évektől Kőbányán lakott, s itt vállalt különböző építészeti megbízatásokat. 1848-tól 1860-ig Pest városi képviselő-testületének is tagja volt. 1847-ben barátja, Sterio Károly (1821-1852) megfesti félalakos arcképét. (1. kép) Feszl Frigyes festőként is jelentékeny életművet hagyott hátra, főleg akvarell és tollrajz tájképeket, építészeti tanulmányokat készített. (2. kép) 1884. július 25-én halt meg, síremléke a Fiumei úti Sírkertben van. A magyarországi romantikus stílus negyvenes években kezdődő és mindössze két évtizedig tartó korszakának kétség kívül legfontosabb építésze Feszl Frigyes volt.

Feszl nemzetközileg is elismert hosszasan érlelt főműve, az 1858-ban tervezett és 1859-1865-ig épült Vigadó, a nemzeti romantikus építészet kiemelkedő alkotása. (3. kép) A duna-parti épület főhomlokzatának két sarokrizalitja között feszül az öttengelyes középrész. Architektúrájának formavilága magyaros. Az emeleti teremsorhoz különleges ötkarú lépcsőház vezet. Feszl fogta össze az ornamentikával egységet képező társművészeteket, a szobrászatot és a festészetet. Az épületet díszítő szobrok javarészt Alexy Károly (1816-1880) alkotásai. A falképeket a kor kiemelkedő festői, Lotz Károly (1833-1904) és Than Mór (1828-1899) készítették. 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia székháza.

Feszl munkásságának fontos részét képezik a szakrális épületek, köztük a zsinagógák tervezése. Ez irányú tevékenysége nem magyarázható pusztán a keleties, mór építészeti stílushoz kötődő vonzalmával, ha ne lett volna bizonyosan egy tiszta fejjel és szívvel megáldott toleráns magyar (német) polgár, aki képes volt a kor zsidó szellemiségét, kultúráját magába olvasztani.

Az 1850-es évek elején a pesti izraelita hitközség meghívásos pályázatot írt ki a Dohány utcai zsinagóga tervezésére, melyre Feszl egyik mesterét, a klasszicista stílusú Hild Józsefet (1789-1867) és a romantikus Kauser-Feszl-Gerster társulást kérték fel. Hosszas huzavona után végül is egy harmadik, a Ludwig Förster (1797-1863) bécsi építész professzor által készített terv kapott zöld utat. A kéttornyos, karzatos, mór stílusú, modern vasszerkezetes, vörös-sárga téglás templom Európa legnagyobb, és a New York-i Emanu-El zsinagóga után a világ második legnagyobb zsinagógája. A zsinagóga leghangsúlyosabb részét, a szentélyt, a Tóra-szekrény tervezését Feszlre bízták, és egyebek közt a belső terek festését, a kandelábereket szintén maga tervezte. Legutóbb az 1990-es évek elején újították fel, Tony Curtis zsidó-magyar származású hollywoodi filmcsillag nagylelkű támogatásával (4-5-6. kép)

Az 1868-69.ben épült pécsi neológ zsinagógát szintén a Kauser-Feszl-Gerster trió tervezte. Négyzetes alaprajzú, hármas tagolású, középrészén félköríves záródású, kétemeletes épület. A homlokzatán egy míves óra fölött félköríves héber felirat látható: „Mert házam az imádság házának neveztessék, minden nép számára” (Ézsaiás 56/7), a szöveg betűinek számértéke kiadja az építés évszámát (1868). Orgonája – mely az ország első modern orgonája – Angster József (1834-1918) munkája. A zsinagóga legutóbbi felújítása 2014-ben történt. (7. kép)

Ungváron Försterrel közösen szintén mór stílusú, ortodox zsinagógát építettek. A négy oszloppal díszes rizalittal, félköríves timpanonnal, ólomüveges ablakokkal ékes épület egykor Kárpátalja egyik legszebb épülete volt. Jelenleg a Kárpátaljai Filharmónia működik benne. (8. kép)

Az 1868-as Eötvös-féle közoktatási törvény alapján a székesfővárosban nagyarányú iskolaépítkezések indultak, melynek keretében Feszl 1873-74.ben – az adatok szerint – öt elemi népiskolát és egy polgári iskolát épített. A VII. Wesselényi utca 52. alatti, a pesti zsidónegyedben lévő ma is korszerű iskola – bár időközben átépítették – architektúrája megmaradt. Napjainkban a Zeneakadémia Ligeti György épületeként működik. (9. kép)

Végezetül érdemes még röviden kitérni Feszl egyik jelentős munkájára, az Országháza nemzetközi tervpályázatára 1845-ben benyújtott tervére, mely a mai Erzsébet téren épült volna fel. Egy keleti formavilágot alkalmazó, monumentális, kupolás épületet képzelt ide a mester. Pályamunkája annak ellenére sikeresnek tekinthető – egyes források szerint első díjat nyert vele –, hogy amint az köztudott, a megvalósítására végül is nem került sor. (10. kép) Amint azt igyekeztem bemutatni, Feszl Frigyes a hazai zsinagóga építészetnek is egyik avatott mestere volt. Munkáival a többségi társadalom és a zsidó közösség békés együttélését szolgálta. Alkotásaival az egyetemes, a magyar és a zsidó kultúrát egyaránt gazdagította.

IRODALOM

A.Czétényi Piroska: Budapest Vigadó. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, Budapest, 1980.
Gábor István: A Vigadó története. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1978. Gerle János: Feszl Frigyes. Holnap Kiadó, Budapest, 2004- Gerő László: Az építészeti stílusok. Holnap Kiadó, Budapest, 1994. Holló Szilvia Andrea: A Pesti Vigadó. Tündérpalota a Duna partján. MMA, Budapest, 2015. K. Gyurkovich Tibor: Sterio Károly. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1976.

Komárik Dénes: Feszl Frigyes 1821-1884. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 1984.

Lyka Károly: Nemzeti romantika. Magyar művészet 1850-1867. Corvina Kiadó, Budapest, 1982. P. Brestyánszky Ilona: Budapest zsinagógái. Cicero Könyvkiadó, Budapest, 1999. Vámos Ferenc: Feszl Frigyes és kora. Magyar Művészet, 1925. 6.

A képek jegyzéke

1. Feszl Frigyes képmása. Sterio Károly, akvarell, 269×225 mm. MNG.
Forrás: Gerle János: Feszl Frigyes
2. Feszl Frigyes: A zsámbéki templom főhajója.
1846 k., litográfia, 377×285 mm, Budapesti Történeti Múzeum.
Forrás: Komárik Dénes: Feszl Frigyes 1821-1884
3. A Vigadó.
Fotó: VIA
4. A Dohány utcai neológ főtemplom terve.
Forrás: Gerle János: Feszl Frigyes
5. A Dohány utcai zsinagóga szentélye (mizrach).
Forrás:Cultura.hu
6. A Dohány utcai zsinagóga napjainkban.
Fotó: VIA
7. A pécsi zsinagóga.
Forrás:Schweitzer József – A pécsi izraelita hitközség története. MIOK, Budapest, 1966.
8. Az ungvári zsidó templom egy régi képeslapon
9. A Wesselényi és Hársfa utca sarkán álló iskolaépület.
Fotó: VIA
10. Az Országháza terve.
Forrás: Gerle János: Feszl Frigyes