Description
Lévai Jenő újságíró a magyar holokauszt első krónikása. A felszabadulás után szinte azonnal, tucatnyi könyvben tárta fel a magyar apokalipszis tényeit, drámáit, s rajzolta meg hőseinek (pl. Raoul Wallenberg) portréját. Az újságíró munkája az anyaggyűjtés, s a közvetlen tapasztalatok, élmények gyors, pontos közvetítése. Lévai szakmája kivételes képviselője volt, ezért a témája kivételessége egyúttal történésszé is avatták – hiszen a magyar, vagy az európai holokausztot kutatók az ő úttörő munkáiból indultak ki. A most közzétett – az írójához hasonlóan kalandos sorsú – 1944-ben és 45-ben sietve papírra vetett naplója azt a nyersanyagot és benne a személyes túlélés-tapasztalatot mutatják be, amely későbbi munkáinak alapja volt. Dési János tanulmánya és kísérő jegyzetei azt a folyamatot világítják meg – a mai tudásunk alapján – hogy hogyan váltak az elszenvedett közvetlen megfigyelések a később krónikává szervülő elbeszélés iránytűjévé és forrásaivá.
