Description
“Öröm! Gyönyör! Élvezet! … Köztudomású, hogy a századforduló előtt, amikor még éppen csak a negyvenes éveimet tapostam, már lemondtam a szexuális örömökről. A sors mégis további negyven évvel halasztotta a halálomat. Miben lehetett ekkor tehát élvezetet lelni?
…Igen, Erósz az élet alapelve; mégis nem lehetséges-e, hogy az erotikum eredendő szerveződése orális – és az utolsó vacsora révén az is marad?” (Részlet a bevezetőből.)
Ezt a könyvet lehet olvasni gasztronómiatörténetként, kultúrakritikaként, pszichológia- pszichoanalízistörténetként, paródiaként, egy hosszúra nyúló zsidó viccként és szépirodalmi alkotásként is. (Pszichológia sorozat)
Post Views: 35
Kritika
Sigmund Freud, a pszichoanalitikus iskola megalapítója, roppant eredeti gondolkodású, rendkívül kreatív férfiú volt, aki egymástól látszólag igen távol eső problémákat és jelenségeket tudott összekapcsolni. Jó példa erre most megjelent „szakácskönyve” is. „Ez a gyűjtemény alkalmat kínál arra, hogy visszaidézzem a régi barátokat, az arcukat, amint együtt eszünk, és az ételeket, amiket megosztottunk egymással.”, írja bevezetőjében.
Igazi kultúrtörténeti csemege a kötet, hiszen többféle olvasatban is élvezhetjük. Egyrészt szépirodalmi műként, életrajzi regényként, hiszen a korai családi emlékektől az egyetemi éveken át végigkísérhetjük Freud egész munkásságát. A humorral megélt emlékképeket receptek sora szakítja meg, amitől úgy érezheti az olvasó, mintha egy konyhában főzne a tudóssal.
Szakácskönyvként is lapozhatjuk a könyvet, hiszen megtudjuk, hogyan készül a ”Paranoid pite”, a „Dinsztelt ökörnyelv afázia-szósszal”, vagy „A vágyteljesítés cukormáza”. Már az elnevezésekből is érződik Freud mérhetetlen humora és nyelvi játékossága. A receptek kipróbálásánál nem árt az óvatosság, hiszen a műben a „normál” receptek mellett szerepelnek elkészíthetetlen ételek és elkészíthető, de ehetetlen étkek, mint pl. „Báránykorona megalomániával”.
Ha gasztronómiatörténeti műként olvassuk, bepillantást nyerünk a korabeli Bécs étkezési szokásaiba.
De tekinthetjük a kötetet a pszichoanalízis történetének is, hiszen a könyv lapjain felvonulnak Freud tudóstársai, jó sok anekdotával megspékelve.
A kötetet magyarosította és lábjegyzetekkel fűszerezte Hárs György Péter, aki zseniálisan adta vissza Freud bájos-pajkos nyelvi humorát, személynevekkel való játékát, ld. „Jung-táp”, „Ferenczi-roppancsok” elnevezésű recepteket.
A fent említett szerteágazó témák miatt minden érdeklődőnek meglepően humoros és tanulságos olvasmányként szolgálhat a mű.
Mosonyi Helga
forrás: http://www.sk-szeged.hu/freud-sajat-szakacskonyve
Post Views: 35
