Kanczler Klára kutatásai egy Kossuth-szobor sorsáról, s a hozzá kapcsolódó “sorstalanságról”Dr. Weiss Gyula és a gyöngyöspatai Kossuth-szobor
Posted on
Sorry, this entry is only available in Magyar.
| A történetre a magát „amatőr helytörténészként” bemutató Kanczler Klára hívta fel a Múlt és Jövő főszerkesztőjének, Kőbányai Jánosnak a figyelmét. Klára (akinek a családját szintén nem kímélte a történelem, habár itt a tragédiákat más ellenséges erők okozták, mint dr. Weiss Gyula esetében) kutatómunkájával és a történet közreadásával nagy fokú emberségről, a történelmi igazságtalanságok elszenvedőivel való szolidaritásról tesz tanúbizonyságot. A helyszín is különösen jelentős számunkra, mert Gyöngyöspata a Múlt és Jövőt 1911-ben alapító Patai József szülőhelye és névadója. |
Dr. Weiss Gyula ügyvéd 1878-ban született a Temes megyei Lugoson. Miután elvesztette 1000 holdas erdélyi birtokát, mert a román hatóságoknak nem akarta letenni a hűségesküt, vagyona maradékából 4o hold földet vásárolt Pusztacséven. Ettől a birtokától a földreform fosztotta meg 1924-ben.
Még 1921-ben ócskavasként, darabokban hozzájutott egy megcsonkított Kossuth-szoborhoz, amelyről azt vélte, hogy Marosvásárhelyen állt. A szobrot összeállíttatta, és először irodáját, majd pusztacsévi birtokát, utána pedig gyöngyöspatai szőlőjét díszítette.
Feltett szándéka volt, hogy a megmentett szobrot visszaszolgáltatja Marosvásárhelynek. Később bebizonyosodott, hogy a szobor nem ebből az erdélyi városból származik, de nem sikerült kideríteni, hogy melyik másikból.
A későbbi zsidótörvények már nem csak maradék vagyonát – gyöngyöspatai szőlőjét vették el, hanem az életétől is meg akarták fosztani.
Dr. Weiss Gyula a budapesti nemzetközi gettóban túlélte a holokausztot. További sorsa nem ismert.
A szobor (amely Budapestet is megjárta) ma Gyöngyöspatán van, a Szent János híd melletti parkban. Eredetét emléktábla nem jelzi.
| Dr. Weiss Gyula útja jelkép értékű: a zsidók nem méltányolt magyarságáról szól. Magyarsága miatt vesztette el erdélyi birtokait, Magyarországon pedig zsidóságáért kellett bűnhődnie. Hányattatásaiban, az „anyaországban” mindenhova vitte magával a megmentett Kossuth-szobrot. |
A történetben sok a hiányzó láncszem, a talált sajtóanyagok sem nyújtanak elegendő támpontot. Kanczler Klára, miután a fentieket egy Facebook posztban is közzétette, annak reményében fordult hozzánk, hogy talán közösségünkben, olvasóink között akadnak olyanok, akik tudásukkal kiegészíthetik dr. Weiss Gyula és szeretett szobra hányatott sorsának krónikáját.
Felhasznált források:
Lestyán Sándor: Az Újság munkatársa leleplezi a csévpusztai Kossuth-szobrot …. Ujság, 1928. március 11. 9. p.
Ismét Patán van a Kossuth-szobor ..Heves Megyei Hírlap, 1996, augusztus 10. 4. p.
https://www.kozterkep.hu/32567/kossuth-lajos
Kanczler Klára Facebook posztja