Sorry, this entry is only available in Magyar.

Amig a lángocskák lobognak is el nem szunnyadnak viasz ágyukban, s míg botcsinálta disc joceyként kikeressük a – gyors hagyománnyá fejlődő – felvezető hanuka dalt (ezt az animációt gyerekeknek érdemes holnap lepergetni), hogy kellően ráhangolódjunk a növekvő számú gyertyák fényében eltöltendő estére, amelynek rendre az a csúcspontja, amikor a whatsapp megteremti a családi együttlétet. (S remélhetőleg nem kell sokat várni a technika fejlődésére, amikor egy falat fánk, hacsak kóstolónak is, de átszelheti a szájunkig a Földközi tengert.)

Szükség is van ezekre az optimizmust erősítő elemekre, mert ma született meg -miniszterelnökünk teoretikus megfogalmazását dicséri – a „progresszív antiszemitizmus” fogalma, noha használata darab ideje dívik. Antiszemitizmusok versenyéé, avagy inkább: melyik oldal antiszemitizmusa a kóser: azaz: a „mienk”.

S rögtön a gyújtást megelőző órákban be is dobatott a köztudatba egy az ellenoldalra testálható  – tehát egy oldal számára: a „tietek” – antiszemitizmus bizonyíték, hogy majd rögtön le is hulljon (a felületről visszaszólításra kerüljön, de megkezdett munkáját folytató) hull(ó)adék csillag. (A IX kerületi polgármester egy mondatába kapaszkodva. Lesz ez még ragozva.) Ahogy a Covid fertőzést a szennyvízből, úgy a „zsidó” szót is – konotációval, vagy anélkül – buzgó műszerek szűrik ki és mérik –  bizonyára a magyar társadalom egészégügyi és lelki állapotát mérve, s érte aggódva.

Miközben, mi zsidók – ünnepeljünk. Egyáltalán: legyünk! Itt és most.

OK. Ha nem is meg- de vagyunk.

Pláne, ha ilyen aktuális és emelkedett esszé olvasásával tölthetjük az estét miután a hanukia gyertyái kialszanak. Ezt a fontos kapcsolatot megvilágító tanulmányt kifelejtettük a tegnapi jelentkezésből és könyvajánlóból: – David Flussernek ezzel az esszéjével bővítettük ki, Jézus életrajzát.

Hasonlóan felemelő volt látni-hallani egy rabbi homiliáját is, amelyet olyannyira hiányolunk hetente – akár az MTK-nak szurkolást a pálya széléről.

Ne csüggedjünk, adjuk át magunkat a hanukai ünnep hétköznapoktól elválasztó időtlen melegének – miközben: maradjunk egészségesek, vigyázzunk magunkra és másokra

A Múlt és Jövő közössége