Past and Future in the present

The Past and Future online annex

Gellért Katalin: Az igazság büntetendő? Az antiszemitizmus nem?

Posted on

Sorry, this entry is only available in Magyar.

Az izraeli Haaretz 2021. február 7-i cikkében (szerző: Ofer Aderet) ismerteti, hogy Katarzyna Markusz lengyel újságírót a varsói rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki a lengyel nép jó hírének csorbításával vádolva, egy cikke nyomán, melyben az írta, hogy lengyelek is részt vettek a holokauszt végrehajtásában. A feljelentés egy jobboldali nacionalista szervezettől érkezett. Az írás a baloldali lengyel Krytyka Polityczna weboldalán jelent meg, és többek között felteszi azt a kérdést, hogy a lengyel hatóságok be fogják-e valaha is ismerni, hogy széleskörű zsidógyűlölet uralkodott a lengyelek körében és az történelmi tény, hogy lengyelek is részt vettek a holokauszt végrehajtásában ? Az újságíró a kihallgatás során elmondta, hogy ő csak a tényeket írta le, rágalmazás szándéka nélkül. Az igazság és a történelmi tények nem lehetnek sértőek.

Bűncselekmény-e, ha valaki kimondja az igazságot? Az antiszemitizmust miért nem büntetik?

A 2018-ban elfogadott, sokat vitatott lengyel holokauszttörvény egyik rendelkezése szerint három év börtönnel sújtható, aki Lengyelországot bűnrészességgel vádolja a nácik második világháborús bűneiben. Nemzetközi nyomásra ugyan hamar eltörölték a kriminalizáló rendelkezést, ennek ellenére a holokauszt elemzői, kutatói továbbra is jogi következményekre számíthatnak az egyéb törvényi rendelkezések miatt. Zsidók gyilkosaként megnevezett személyek utódai már indítottak pert a személy rágalmazása miatt. A vizsgálat Markusz ellen azonban az egész lengyel nép rágalmazása címén folyik. Az utolsó ilyen ismert eset 2015-ben volt, amikor Jan Tomasz Gross amerikai professzor ellen indult eljárás, az ügyet a lengyel hatóságok 2019-ben ejtették.

A kiemelt kép Katarzyna Markuszt ábrázolja