Mikor és hogyan született meg a gondolat, hogy felkutatják-göngyölítik Barta Tamás amerikai életútját? Eleve dokumentumfilmnek indult, avagy az anyag függvényében később született meg ez az elhatározás? (Edit néni, a “mama” 2008-ban halt meg).

Edit néni, Barta Tamás édesanyja velünk, a családommal élt haláláig. Nagyon sokat beszélt fiáról, Tomiról, de mi inkább igyekeztük kimozdítani a folyamatos múltban élésből, szerettük volna csökkenteni kínzó gyászát. Ez sajnos nem igazán sikerült, és valószínűleg reménytelen célkitűzés is volt részünkről. Edit néni életét élete végéig a fia iránt érzett mély gyász határozta meg. Amíg Edit néni élt, azért sem jutott eszembe, hogy belevágjak a Tamásról szóló filmbe, mert nem akartam tovább kínozni ezzel. Lehet, hogy butaság volt részemről, mert jót tettem volna vele. Ezen viszont ma már nem tudok változtatni. Viszont amikor a hangosleveleket,- amelyeket Edit néni és Barta Tomi 1974 és 1982 között egymásnak küldözgetett,- meghallgattam, azonnal tudtam, hogy ebből dokumentumfilmet kell készítenünk.

Ennyi év szívszorító és intim magánlevelezése, ami egy történelmi korszak kínzó igazságtalanságát ábrázolja, feltétlenül a nyilvánosság elé kellett, hogy kerüljön. Sosem csináltam ilyet ezelőtt, de mindig lenyűgöztek azok a dokumentumfilmek, amelyek családi magánarchívumokat, családi levelezéseket dolgoztak fel. Hihetetlen tapasztalat és erőforrás egy ilyen hangoslevelezés megismerése és feldolgozása a jelenünk számára, nagyon sokat tanulhatunk belőle és feloldódhatnak vele saját társadalmi feszültségeink is. Ezért filmkészítőként kötelességem is volt e megható hangoslevelezés megosztása a közönséggel.

Hogyan fogtak hozzá a munkához?

Több, mint 10 éve kezdtem el e filmet előkészíteni. Rengeteg kutató munkára volt szükség: a hatalmas archív anyagot is digitalizálni, rendszerezni kellet. Továbbá pályázni kellett ahhoz is, hogy a film megvalósításához szükséges anyagi hátteret elő tudjuk teremteni. Több ezer óra kutatómunkát áll mögöttem, nagyon sok háttérinterjút készítettem, beszélgettem kortársakkal, egykori „disszidensekkel”, Tamást jól ismerőkkel.

10 éven át kutattuk a témát, az archív anyagokat, készítettünk interjúkat, és megmondom őszintén, még mindig rengeteget lehetne kutatni, hogy pontosabb képet kapjunk. Egy olyan korszakról szól ez a film, amit annyi tabu és titok övez, hogy a mai napig nehéz tisztán látni. Ez a korszak a politika eltitkolta suttogva kimondott tények és érzések világa volt. Nem beszélve arról, hogy a mai napig nem lehet tudni azt sem, hogy öngyilkosság vagy gyilkosság vetett véget Barta Tamás életének.

Úgy érzékeltem, hogy Tamás régi cimborája, Fekete Barna és menyasszonya, Ágnes szívesen állt rendelkezésre.

Barta Tamás egykori barátja, Fekete Barna rendkívül készségesen és örömmel vett részt a forgatásokon, sok mindent elmondott nekünk, nyitott és segítőkész volt, a forgatások rendkívül jó hangulatban zajlottak. Ágnes, Barta Tamás utolsó szerelme pedig mindenben támogatott minket, és azóta is állandó kapcsolatban állunk. Sokat jelentett nekem és édesanyámnak, Barta Tamás jogörökösének is, hogy Ági ilyen odaadóan segített abban, hogy a film elkészüljön. Fontos volt nekem, hogy amikor megnézte a filmet, azt mondta, hogy nagyon meghatotta. Borzasztó lehetett neki, hogy ilyen fiatalon elvesztette ahogy ő mondta, “élete szerelmét”.

A jogörökös, Judit. Los Angelesben feljelentést tett a rendőrségen, miután tisztázódott, hogy Tamás nem önkezűleg vetett véget az életének, mint ahogyan a halotti bizonyítványában is ez került rögzítésre. Azaz: gyilkosság történt, ami soha nem évül el. Biztatták-e Juditot a rendőrök eredménnyel 37 év eltelte után?

Judit nem tett feljelentést akkor még a rendőrségen, viszont most van folyamatban a Los Angeles-i “Barta-akta” feltárása. Ki tudja, lehet, hogy a film második része nem is várat olyan sokat magára….

A filmmel kapcsolatosan:

A hvg.hu portálon jelent meg a hír, miszerint a Nemzeti Film Intézet (NFI) nemzetközi forgalmazásért felelős munkatársai kaptak egy „közérdekű megkeresést”, és emiatt a jogi probléma miatt nem forgalmazzák a filmet külföldön. Lehet erről már valami bővebben tudni?

Jogi problémáról mi továbbra sem tudunk. A jó hír, hogy az utóbbi napokban elkezdett velünk kommunikálni az NF jogi osztálya és nagyon együttműködők abban, hogy egy megoldás szülessen. Remélem, hogy ez tényleg így lesz és így majd a film szabadon utazhat.

Hogyan és miként lett Judit Barta Tamás jogörököse? 

Judit és Edit néni már Judit születése óta szomszédok voltak, és baráti kapcsolat alakult ki közöttük már Judit kisgyermek korában. Edit néni miután elvesztette fiát, majd második férjét is, teljesen egyedül maradt. Egy nap komoly egészségügyi problémával kórházba szállították, oda, ahol édesapám volt a főorvos. Anyukám naponta látogatta. Edit néni ekkor anyámnak ultimátumot adott. “Kislányom, vagy hozzátok megyek innen a kórházból haza, vagy kiugrok az ablakon.” Tehát anyámnak nem volt választási lehetősége, onnantól kezdve Edit néni velünk együtt lakott.

Tamás Fenyő Miklós osztálytársa volt a középiskolában, erősen gyanús, hogy tőle származhatott Tamás Amerika-mániája. A film elején megszólaltak az LGT akkori tagjai. Felmerült esetleg, hogy Fenyő Miklóst is megkérdezi a történtekről? 

Beszélgettem Fenyő Miklóssal is Barta Tamásról, több közös emléket felidézett. A filmbe azonban végül csak az LGT tagjai kerültek be, akiknek az életében komoly traumát jelentett, hogy Barta Tomi nem ment vissza velük az amerikai turnéról Magyarországra.