Amint a Jerusalem Post címében találkoztunk a bibliai Sámson nevével, rögtön Heller Ágnes jutott az eszünkbe, aki könyvet írt erről a hősről.

S nemkülönben a kirándulásunk Sámson feltételezett sírjához. Ahol ő, és ifjúkori barátja, Hirschmann Nissan oly sziporkázóan váltottak szót a Bibliáról, és a Szent könyvek értelmezéséről. De kár, hogy nem vettem fel magnóra a diskurzust.

Persze mindettől függetlenül fontos hírekhez jutunk az ásatások eredményeiről – mennyivel fontosabbak ezek, mint amit a politika habzik föl és át a mai Szentföldről. Remélhetőleg minél előbb magunk is megtekinthetjük a feltárt kincseket –sajna már nem Ágnessel – biztos új ötleteket, gondolatokat adna neki a hely szelleme.

A Bibliai Sámson

a Galileában föltárt mozaikokon

Római korból származó mozaikot találtak egy ókori zsidó faluban Alsó-Galileában, az 1600 éves Huqoq-i zsinagógában, amelyen a bibliai Sámson látható. A felfedezés nemzetközi régészeti együttműködés részeként történt, melyet a North Carolina-i Chapel Hill Egyetem professzora, Jodi Magness vezetett. Az ásatási projekt rávilágított a késő római kor, körülbelül Kr. u. negyedik század viszonyaira, és szociokulturális dinamikájára.

Az újonnan felfedezett mozaik a zsinagóga főbejáratához közel helyezkedik el, ahol egy kiemelkedő táblán koszorúval keretezett héber felirat látható, amelyet mellette és alatta arámi felirat egészít ki. Valószínűleg vagy a zsinagóga mozaikjainak költségeit finanszírozó nagylelkű támogatók, vagy az alkotás művészei nevét rögzítik. A koszorú mindkét oldalán két oroszlán helyezi mancsait bikafejekre. Az egész művet díszített keret futja körül, amelyen ragadozó állatok vadásznak áldozataikra. A bibliai hős, Sámson életének kulcsfontosságú pillanatait ábrázoló mozaik táblákat a 2012 – 2013-as ásatási idény során fedezték fel. Ezek közé tartozik az, amely Sámson rókákkal való küzdelmét ábrázolja élénk színekkel, ahogy ezt a Bírák könyve 15:4 elbeszéli, valamint az a heroikus tette, amikor a Gáza kapuját kiszakította a helyéről és a vállán húzva vitte fel egy Hebronnal szembeni hegyre, ahogy mindezt ugyanennek a könyvnek a 16:3 részletezi.

Az idei ásatás további árnyalta Sámson történetét, mivel az újonnan felfedezett jeleneteken megelevenedik egy filiszteus lovas, és egy leterített katona, akinek jellegzetes, klasszikus arca is kirajzolódik.

Az előző évben a csapat egy másik elbeszélés epizódjait fedezte fel egy tablószerű alkotáson, amely három vízszintes részre oszlik. Ezek a Bírák könyve 4. fejezetében leírt történetet illusztrálják. Itt látható Debora, egy pálmafa alatt, a pajzsos Barak társaságában, valamint a kánaita asszony, Jáel, aki egy sátorszeggel ütötte át Sisera koponyáját, aki a földön fekszik, s vér patakzik a fejéből.  Ezeknek a leleteknek a különlegességét az adja, hogy a női bibliai hősnők, Debora és Jáel legkorábbi ismert ábrázolásai. A tíz éves Huqoq-i ásatások során a régészek egy sor olyan felfedezést tettek, melyek fényt derítettek az ábrázolások korának megértésére. Ezek közé tartozik egy héber felirat, amelyet állatok és mitológiai lények, köztük szárnyas és nyilazó gyermekalakok ábrázolásai vesznek körül. Először találtak nem-bibliai történetet ábrázoló mozaikot egy ősi zsinagógában, mely valószínűleg a legendás találkozót ábrázolja Nagy Sándor és a zsidó főpap között. Máshol azt a pillanatot rögzítették, amikor Mózes kémjei egy rúdon cipelik a roppant szőlőfürtöt, amint az a Mózes 13:23-ban leírtak szerint történt. Egy másik mozaiktáblán egy férfi vezet egy állatot egy kötéllel, mellette pedig az Ézsaiás 11:6-ban szereplő „egy kis gyermek vezeti őket” felirat olvasható. Egy arámi felirattal azonosított állatfigura idézi meg a Dániel könyvében említett négy birodalomhoz tartozó négy állatot. A feltárt zsinagóga nyugati folyosójában az Elim oázis látható, ahol az izraeliták 12 forrás és 70 datolyapálma mellett táboroztak az Egyiptomból való kivonulásuk után, ahogy az Mózes II. 15:27-ben is említésre kerül. Itt található még Noé bárkájának, a Vörös-tenger kettéválásának, és Jónás roppant hal általi lenyelése, és a Bábel tornyának építésének víziói.

A régészek bizonyítékot találtak a zsinagóga újjáépítésére és kibővítésére a Kr. u. 14. századi Mameluk korszakban. Ez az idő egybeesett az Egyiptom és Damaszkusz közötti nemzetközi országút létrehozásával, amely Jakuk (Huqoq középkori neve) mellett haladt el, ami arra utal, hogy a térség stratégiai fontossága megnőtt. Ekkor vált a közeli Habakuk próféta sírja a késő középkori zsidó zarándoklatok központjává.

A 2022 és 2023-as ásatások egy nagy, kőburkolatos udvart is találtak a zsinagóga keleti részén, melyet oszlopsor vesz körül. Ez az udvar a késő középkori időszakban újrahasznosításon esett át, amikor egy tömör boltíves szerkezetet építettek rá.

Ahogy az legutolsó ásatási szezon befejeződik, a régészek átadják a területet az Izraeli Régészeti Hatóságnak és a Zsidó Nemzeti Alapnak. Az új gazdák tervei szerint a helyet egyedülálló turisztikai látványossággá fejlesztik, és lehetővé teszik a látogatóknak, hogy megcsodálják ezeket a páratlan történelmi kincseket.