Reméljük, hogy minden kedves barátunknak jól teltek az év végi ünnepek – amelyeknek még koránt sincs végük. Az beiglimérgezést kiheverendő, ezúton küldünk valami (gyomor)keserűt az ünnepi asztalokhoz.

Elnézést is kérve, hogy nem várjuk meg a jövő évet a kiábrándítással – ami ennél is rosszabb: a reménytelen tanácstalanság megérzékítésével.

Álláspontunk szerint ugyanis, amikor Izrael (s ehhez szervesen hozzátartozik a diaszpórája is: tehát a zsidó nép egészéről van szó), ilyen rettenetes háború csapdájába keveredett – nap, mint nap, életüket éppen csak elkezdő fiatalemberek temetésével, zokogás kísérte sírbeszédeivel szembesülünk, akkor nehezen – végül is nem: – engedünk az ünnepek rutinjának.

Annál is inkább nem, mert előre látjuk a hamarost bekövetkező ébredést, s vele a kiábrándító jövőtlenséget.

Az Erec Nehederet/Milhemet műsorait – e túlélési vitamint és fegyvert – hacsak lehet megosztjuk veletek. Szorosan kapcsolódott a mi posztunkhoz (https://multesjovo.hu/en/vezer-cakk/kobanyai-janos-hag-hanolad-azaz-a-szuletes-unnepe/) – szintén Betlehembe vezetett.

S miután a fönti filmecskén jól kimulattunk magunkat – minden keserű valósága ellenére, olvassuk el a kiábrándító valóságot – amiről sokat fogunk – sajna – beszélni 2024-ben.

És osszuk meg minél többekkel – mert a valóságot megismerni – még akkor is a legjobb orvosság, ha nehéz vele mit kezdeni.

Még találkozunk 2023-ban e hasábokon

A Múlt és Jövő Közössége

Ori Wertman:

A Palesztinok a Hamászt akarják, s nem Abbászt

Majdnem három hónapos gázai háború után a szakértők jelentései és értelmezései, mind az izraeli, mind a nemzetközi médiában, azt állítják, hogy fordulópont állt be a palesztin közönség hozzáállásában, leginkább a Gázai övezetben, – mégpedig a Hamász javára. Noha egyes elképzelések szerint – amelyek a helyi lakosokkal folytatott interjúkra alapozódtak, akik kritizálták a Hamászt és hibáztatják azt a Gázai övezetben okozott katasztrofális helyzetért –  a Hamász státusza jelentősen gyengülni látszik a palesztin társadalom körében, különösen a part menti enklávéban.  Ezért abban reménykednek, hogy majd el lehet érni az izraeli-palesztin megbékélést, s a palesztin nép elítéli a terrorizmus támogatásának kultúráját és a zsidók gyilkosságának dicsőítését.

A valóság ezzel ellentétben gyökeresen mást mutat.

A Palesztin Politikai és Felmérési Kutatási Központ (PCPSR) közvéleménykutatása, amelyet Khalil Shikaki professzor, 2023 decemberében vezetett, egyértelműen kimutatja, hogy a Hamász barbár tette a palesztin közönség körében, megnövelte a népszerűségét, s elutasítja a zsidó állammal való együttélés eszméjét. A palesztinnok közel háromnegyede (72%) igazságosnak tartja a Hamász október 7-i támadását, beleértve a Gázai övezet nyomorgó lakosait is, s csak 37% -uk hiszi, hogy a lépés téves volt. Ebben az összefüggésben nem meglepő, hogy a palesztinok 63% -a úgy gondolja, hogy nemzeti törekvéseik megvalósításának eszköze a fegyveres küzdelem, s míg csak 20% -uk véli úgy, hogy mindezt tárgyalóasztalnál lenne tanácsos elérni. Egy másik szörnyű adat, amely a felmérésből származik, egyértelműen szemlélteti, hogy a radikális palesztin társadalom milyen állásponton áll: csak 10% -uk tartja, hogy a Hamász valóban háborús bűncselekményeket követett el – annak ellenére, hogy jól dokumentált és ismert az összes elkövetett atrocitás, beleértve a gyilkosságokat, nemi erőszakot, és kínzást ártatlan civilek ellen. A Gázai jövőjét illetően pedig a palesztinok 60% -a azt támogatja, hogy a Hamász uralja a földsávot, összehasonlítva csekély 7% -ukkal, akik Mahmoud Abbász Palesztin Hatóságát (PA) látnák szívesen ebben a pozicióban. Ezért nem lehet Mahmud Abbász nem a béke partnere.

Ugyanakkor, annak ellenére, hogy a palesztin társadalom körében növekszik a radikalizálódás, még mindig akadnak, akik benne látják a kibontakozás reményét. Szerintük a Hamasz elleni háború, s majd az uralma összeomlása révén a Palesztín Hatóságnak ismét lehet keresni valója e térségben,- ők az alanyai az Izrael és a palesztinok közötti békefolyamat jövőjének. Ezért mind Izraelben, mind az Egyesült Államokban, és mind Európában, úgy gondolják, hogy az Abbász vezette  Palesztin Hatóságot meg kell erősíteni, hogy a Hamász összeomlását követő napon legyen kivel szóbaállni. Számukra Abász a partner, ő az, aki képviseli a palesztin népet.

A valóság azonban azt mutatja, hogy Abbászt és adminisztrációját a palesztinok eltérően érzékelik.

2005 –ben, ciklusa elején valóban elnyerte a palesztin közösség támogatását. A 2014 -es Gázai – akkor akciónak becézett – gázai háborút (50 napig tartott – a ford.) követően azonban a palesztin közvéleményben óriási fordulat állt be a PA vezetőjével szemben, s népszerűsége rohamosan csökkent. A szeptemberi PCPSR közvéleménykutatás, amit a mészárlás előestéjén végeztek, kimutatta, hogy a palesztinok több mint háromnegyede (76%) elégedettlen Abbász teljesítményével, míg 78% -uk úgy gondolja, hogy illene lemondani poziciójáról. A felmérés azt is kimutatja, hogy ha egy választásokon a Hamász vezér, Ismail Haniyeh  indulna, akkor Abbász a szavazatok mindössze 37% -át kapná, míg Haniyeh 58% ot. A palesztinok 62% -a úgy gondolja, hogy a PA a palesztin népre terhet jelent, Abbász egy olyan figura, akit korántsem érdekel, hogy hogyan vélekedik róla, és rendszeréről a neki alávetett nép. Abbász és a PA státusza a palesztin társadalom körében még tovább gyengült a Hamász október 7 -i mészárlását követően. (Dacára, hogy nem ítélte el azt – a ford.) A decemberi közvéleménykutatás azt mutatja, hogy Haniyeh 78% -al vezetett volna egy elnökválasztáson, szemben Abbas 16% -ával. Ha a palesztin parlamenti választást tartottak volna, akkor a Hamász 51% -kal nyer Abbas Fatah pártjának 19% -ával szemben. Íme a terrorista csoport támogatásának meteorikus emelkedése, – különösen a Ciszjordániában élő palesztinok körében, akiket a PA irányít.

Ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy nemcsak a palesztin társadalom radikális, amely szentesíti az erőszakot és a terrorizmust, hanem azt is, hogy a palesztin közvélemény többé nem akarja az Abbász uralma alatt álló PA uralmát. Azt óhajtják, hogy a Hamasz vezesse őket az Izrael elleni harcban. Mégpedig nem a kétállami eszme megvalósítása érdekében, hanem e „szent” kűzdelemnek a zsidó állam és lakóinak elpusztításával, vagy elüldözésével kell véget érnie.

Az izraeli döntéshozóknak mindezzel az adatokkal, tudással szembe kell néznie! Különösen, ha még mindig abbana narratívában leledznek, hogy különbséget kell tenni a Hamasz és a polgári lakosság között. Sőt még akkor is, ha külső nyomás érkezik Washingtontól, hogy rúgják be a  békefolyamat motorját, tegyenek engedményeket, amelyek zsidó érdekeket sértenek.

Összefoglalva, a friss közvélemény-kutatásokon elért szomorú eredmények fényében a világnak rá kell döbbenie, hogy a palesztin közvélemény szempontjából Abbász korszaka véget ért. A palesztinok korrupt szervezetnek tekintik a Palesztin Hatóságot, amely segíti Izraelt a megszállás fenntartásában. Más oldalról és máskülönben: Abbász, tagadja a holokausztot és bátorítja a terrorizmust, ezért eleve nem igazi békepartner.

A palesztinok a Hamászt akarják; ezt a tényt meg kell érteni, mielőtt túl késő lenne.

Az író a Dél-Walesi Egyetem (Egyesült Királyság) oktatója és tudományos munkatársa, valamint a Jerusalem Institute for Strategy and Security (JISS) tudományos munkatársa.

Ford: K. J.