Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának REDISCOVER elnevezésű, a rejtett zsidó örökség feltárását végző projektje 2020 novemberében pár napos utcai kiállítást szervezett a város egy kedvelt közterén „Elfeledett arcok” címmel. Kiállításunk során olyan, a város életében kiemelt szerepet játszó zsidó személyek alakját mutattuk be, akikre fontosnak tartottuk, hogy ráirányítsuk a figyelmet. Akkor 12+1 portrét válogattunk ki, tudva azt, hogy akár kétszer, háromszor ennyien is érdemesek lennének arra, hogy bemutassuk életpályájukat. Cikksorozatunkkal némiképp ezt a hiányt szeretnénk pótolni.

Sorozatunk ötödik, egyben utolsó részében a nemzetközi hírű gyógyszerész Richter Gedeon feleségét, a Szegeden felcseperedett Winkler Annát mutatjuk be. Történetükre igazán jól illik a szinte közhelynek számító megállapítás: minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő. A családi emlékezetben csak Nina néniként emlegetett Winkler lány, több mint negyven esztendeig állt férje mellett.

A családi névhasználat nem becézés volt, Winkler Annát Ninának anyakönyvezték 1883. április 25-i dátummal. A Szegedi Zsidó Hitközség születési anyakönyve még a bába nevét is feltüntette: Klein. Édesapja Winkler Bernát morva származású fakereskedő, édesanyja Wiener Katalin volt, aki további öt gyermeknek adott életet. Mihálynak, Juliskának, Andornak, Hugónak és Imrének. Nina születésekor a családfő már saját céggel rendelkezett, melyben testvéreivel, Mórral és Józseffel dolgozott együtt.

A Winkler Testvérek tutaj, épület- és tűzifa kereskedést üzemeltettek. Felletár Zsolt kutatásaiból tudjuk azt is, hogy a gazdasági társulás gyorsan fejlődött. Nina születésekor már hengermalommal bővítették gőzfűrészgyárukat. „A virágkorában 200-300 fő munkást foglalkoztató családi vállalkozást az elkövetkező negyven évben a Dél-alföldi régió egyik piacvezető fafeldolgozó gyáraként jegyezték. Máramarosban 5 ezer holdas erdőterülettel rendelkeztek, több településen fiók telep-helyet nyitottak. 1880 után téglagyártásba fogtak, de az erdélyi sókitermelésben és vasútépítésben is érdekeltségeik voltak. Sőt, 1 millió korona befektetéssel részt vettek a Délmagyarország Hírlap és Nyomdavállalat Rt. alapításában.” – írja Felletár Zsolt. 1889-től a legnagyobb adózók között találjuk a céget és alapítóit, virilisként pedig a Szeged város törvényhatósági bizottságának tagjaiként tettek a közjóért. Winkler Bernát élete folyamán a hitközség különféle grémiumaiban is aktív részt vállalt: feltűnik neve a Chevra tagok között, a számvizsgáló bizottságban, az iskolai alapítványban, és a képviselő testületben. Nevét számos jótékonysági akció kapcsán ott találjuk a városi lapokban.

Nina ebben a családban nőtt fel, a ma már nem látható Jókai utca 5. szám alatti házban.

Gyermekkora immár örök homályba vész. A Gyógyszerészeti Közlöny 1902 februári számában bukkan fel először a neve, mely szerint: „Richter Gedeon kartársunk, a Sashoz címzett budapest-üllői úti gyógyszergyár új tulajdonosa jegyet váltott Winkler Annuska kisasszonnyal, Winkler Bernát szegedi gyáros lányával.” Alig két hónap múlva újabb híradás számolt be a Szegeden április 15-én megtartott esküvőről. Az esketést a zsinagógában (feltehetően még a régiben) Löw Immánuel főrabbi végezte. „Nem hirtelen felrobbanó szerelem volt ez, hanem a korban szokásos módon a Winkler szülők által letárgyalt kézfogó” – jegyzi meg Nyári Krisztián a Richter Gedeonról írott rövid élettörténetében. (Az unokaöccs, Winkler László gépírásos visszaemlékezései is alátámasztják ezt.) A tárgyalás úgy tűnik sikeres volt, hiszen Nina néni és Gida bácsi – a családi legendárium így említi őket – jóban-rosszban kitartottak egymás mellett negyvenkét esztendőn keresztül. Házasságukból egyetlen gyermek született: Richter László, aki szintén gyógyszerésznek tanult, majd édesapja cégében dolgozott.
  

 A házasságkötéssel, az akkor 30 éves gyógyszerész komoly támogatást is kapott a Winkler családtól. Anna 80 ezer pengős hozománya mellett, további 80 ezer pengő kölcsönt is vitt a házasságba. Ebből építette a feltörekvő gyógyszerész azt a preparatív laboratóriumot, amely aztán számos világhírnevet hozó gyógyszer kikísérletezését tette lehetővé. A két család ezután is segítette, támogatta egymást; Anna pedig haláláig szoros kapcsolatot ápolt testvéreivel. Amikor például 1923-ban Richter Gedeon elhatározta a vállalat részvénytársasággá alakulását, az alapítók közé kizárólag a saját és felesége családtagjaiból választott tagokat. A szűk családból kikerülő részvényesek között ott találjuk Annát, édesapját Winkler Bernátot és Anna két fiútestvérét, Hugót és Andort. (Anna Imre nevű testvére ekkor már halott volt; Júlia beházasodott a híres Holtzer családba; Mihály bátyja pedig felesége révén szőrmekereskedő lett Budapesten.) Ezen túl is több Winkler családtag dolgozott a gyógyszerész gyárában. Így például Anna Miklós nevű jogász unokaöccse, aki az angol, német, olasz, francia és spanyol levelezést intézte a cégben. Pista unokaöccsére pedig hamburgi gyakornokoskodás után a mexikói Richter gyár vezetését bízták. Míg azonban a Richter részvénytársaság helyzete továbbra is felfelé ívelt, a Winkler cég sorsát a trianoni határrendezéssel elcsatolt erdők és megszűnő kereskedelmi kapcsolatok megroppantották. Ráadásul 1924-ben meghalt a cég vezetője, Anna édesapja is. 1930-ban Richter Gedeon visszavásárolta részvényeiket, de a testvérek vállalkozása így sem menekült meg. 1931-ben csődeljárást kezdeményeztek ellenük, ami a Winkler Testvérek cég lassú megszűnéshez vezetett. A Jókai utcai családi házat Anna mentette meg azzal, hogy megvásárolta, így édesanyja, Hugó és Andor testvérei továbbra is ebben házban maradhattak. Emellett a háború kezdetéig anyagilag is rendszeresen támogatta családtagjait.

Winkler Bernát gyászjelentése, forrás: Szeged, 1924. aug. 5. 6.p.

Nina nénit a családtagok határozott, lényeglátó személyiségként írták le, aki karizmatikus személyiség volt. A másokon segítést, a rászorulók támogatását nem csak a családon belül gyakorolta. „Száztíz évvel ezelőtt Richter Anna nemcsak mai kifejezéssel igazi egészségügyi menedzser és HR-es volt, hanem fontos volt számára, hogy a közért is tegyen, például rávette férjét, hogy rendszeres gyógyszer-, ruha és egyéb adományokkal segítsék a rászorulókat” – olvashatjuk a róla elnevezett díj honlapján.

Férjének a kutatás és a gyár ügye volt a legfőbb szenvedélye. Nem jártak nagypolgári társaságba, színházba sem, nagyon szerényen élték mindennapjaikat. Részvényeik osztalékát a családfő teljes mértékben a gyár és az export fejlesztésébe fektette.

A Richter cég, forrás: Fortepan, MZSL/Ofner Károly

A Richter cég, forrás: Fortepan, MZSL/Ofner Károly

Jóllehet részvénytársaságuk a nemzeti gazdaság meghatározó exportőre volt, a kor erősödő zsidóellenessége a Richter céget sem kerülte el. Richter Gedeon 1939-től folyamatosan szorult ki saját gyárából, hiába tért át evangélikus hitre, hiába kapott pápai elismerést az 1943-ban felajánlott hatalmas gyógyszersegélyért. Sorstársaik közül ekkor már számosan elhagyták az országot, ám Gida bácsi és Nina néni kitartottak, nem éltek a felkínált svájci menlevéllel. Az egy élet munkájával felépített céget nem tudták hátrahagyni. Számos forrás megörökíti Richter Gedeon komolytalan érvelését, mely szerint nem kapott már hálókocsi-jegyet a berni vonatra és nem akarta így az utazás kellemetlenségeinek kitenni feleségét. 1944 végén bombatalálat érte Ferenc körúti otthonukat, ezért a rokon Dános szőrmekereskedő Munkácsy utcai lakásában húzták meg magukat. Innen tovább menekülve Raoul Wallenberg menlevele segítségével beköltöztek egy svéd követség oltalma alatt álló Katona József utcai bérház szobájába. 1944. december 30-án ide jöttek értük a nyilasok. A lakókat igazoltatás ürügyén sorba állították, és az Andrássy út 60. alatti pártszékházhoz terelték. Itt menetoszlopokba sorakoztatták őket, külön a nőket és a férfiakat. Több helyen olvasható az a visszaemlékezés, amely szerint Richter odalépett a feleségéhez, megölelte, és beállt a férfiak sorába. Innen a Duna-partra terelték őket, ahol társaival együtt a folyóba lőtték. A nők menetoszlopát – talán egy légiriadó miatt – elengedték, így Nina néni a csodával határos módon megmenekült, de unokája visszaemlékezése alapján valójában soha nem tért magához abból a sokkból, ami férje meggyilkolásakor a Duna-parton érte. Testvérei, rokonai közül is többen odavesztek a vészkorszakban. (Így Júlia, Hugó és Mihály testvére, Andor testvérének fia, Miklós.) A tragédiák után Winkler Annát és sógornőjét a Vöröskereszt közreműködésével Winkler László unokaöccsük hozatta le egy teherautón Szegedre. A Jókai utcai házban szovjet katonai kórház volt, így egy Kárász utcai lakásban húzta meg magát a népes család nyolc túlélője. 1945 közepén sikerült a mexikói rokonokkal kapcsolatba lépni, akik aztán folyamatosan segítették szeretetcsomagokkal a szegedieket. Nina néni azonban nem maradt szülővárosában. Férje egykori üzlettársának segítségével sógornőjével együtt Svájcba távozott. 1953-ban Lugánó városában fejezte be életét.

Források:

Bőhm Ágnes: Nem tűnt el. Richter Gedeon hagyatéka. in Budapest 2015. augusztus 22−23.; Dr. Kozma Miklós – Babarczy Balázs – Rasztik Tibor – Pillich Lajos – Chadek István: Történelmi üzletembereink: Richter Gedeon. Budapest, MOSZ, 2010.; Dr. Winkler László visszaemlékezései. Kézirat, unokája Fejes Katalin tulajdonában.; Felletár Zsolt – Segesváry László: Szegedi fűrészes história. Budapest, Aposztróf Kiadó, 2013.; Felletár Zsolt: A Winkler család. Kézirat a Rediscover Jewish Cultural Heritage Repositoriuma számára. 2019.; Kapronczay Károly (szerk.): A Richter Gedeon Rt. 100 éves története. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt. 2001.; Löw Immánuel – Klein Salamon: A szegedi Chevra 1787-től 1887-ig. Szeged, Chevra Kadísa 1887.; n.n.: Köszöntjük a 100-éves Richtert! a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének ünnepi kiadványa. Budapest, MAGYOSZ, 2001.; Nyári Krisztián: „Mindezt a nagy eredményt a legteljesebb csendben érték el.” Richter Gedeon a magyar gyógyszeripar megteremtője. In: u.ö.: Merész magyarok. 30 emberi történet. Budapest, Corvina, 2015. 107−116.; Pál József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége. in A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2004. 83−155.; Richter Anna díj honlapja, online elérés: https://richterannadij.hu, utolsó letöltés dátuma: 2021. 05. 17.; Történelmi üzletembereink: Richter Gedeon. Részletek Richter Gedeon képzeletbeli naplójából. in A millenium mágnásai.blog.hu, online elérés: https://amillenniummagnasai.blog.hu/2016/03/10/winkler_anna, utolsó letöltés: 2021. 05. 17.