Húsz férfi Palesztinából átszeli a tengert, hogy Európában fiatal zsidó nőket vegyenek feleségül, és így megmentsék őket a kontinensen tomboló holokauszttól. A névházasságok a zsidó menekültek bevándorlásának megakadályozására bevezetett brit korlátozások kijátszását szolgálják. A férfiak között van két barát, akik egyáltalán nem hasonlítanak egymásra: Zeev Feinberg, pompás bajuszú, szép szál legény, aki imádja és hódítja a nőket, és Jaakov Markovitch, aki „rendkívül jelentéktelen”, se szép, se csúf, „egy bolygó, amely máshonnan kapja fényét „. Markovitch olyan észrevehetetlen, hogy fegyvercsempészéssel bízzák meg a zsidó állam létrehozásáért folytatott harcban.
Így kezdődik Ayelet Gundar-Goshen izraeli író 2012-ben megjelent első regénye. Egy mesebeli, fantazmagórikus világba kerülünk , ahol az élet humorosan, színesen, izgalmasan és veszélyesen zajlik. Feinberg és Szonya, a narancs mámorító illatát árasztó „lángoló oroszlánnő”, szerelmének története elbűvölő. Markovitch viszont makacsul megtagadja a válást Bella Zeigermanntól, habár a megegyezés szerint házasságuk csak pro forma lett kötve. Szenvedés kíséri mindkettőjük életét.
A személyes történetek kereszteződnek a nagybetűs történelemmel: az európai menekültek érkezése, az európai háború és az izraeli függetlenségi harc, valamint egy idegen országban való letelepedéssel és alkalmazkodással járó óriási erőfeszítések.
A cionista események hősei komplex és megsebzett lények, a történelem áldozatai. Habár Feinberg maga az élet, tele vitalitással, a háború abszurdumának áldozata lesz: tévedésből egy fiatal nő és csecsemője halálát okozza, amire ö maga összeomlik, saját árnyékává válik. Markovitch tetteivel kompenzálja jelentéktelenségét: bátorságot mutat a mindennapi és a a katonai életben. Aljasan viselkedik Bellával, a fiktív, de törvényes feleségével, ugyanakkor szeretetteljes és nagylelkű a gyermek iránt, aki nem tőle származik. Bella ragaszkodik Lengyelország óta táplált álmához, hogy megtalálja egy versikének a költőjét. Rá is talál, de kiderül, hogy az távol áll a képzeletbeli lángésztől.
Sokan számtalan üldözés és megaláztatás, családjuk elvesztése után érkeznek az országba Európából. Mandelbaum, a hentes, egy kolosszus, akitől mindenki retteg, éjszaka lengyelül zokog. Felesége, Rachel, csipkét készít és verseket ír anyanyelvén, amelyet nem hajlandó beszélni. Lidércálomként zaklatják a Bécsben, a kifinomult kultúra szülővárosában átélt események- a zsidók megalázása és nagy részének elpusztítása. A múltja elhatalmasodik rajta abban az országban ahol a békére egyelőre csak vágyódni lehet. Az öröm és a szenvedés egybefonódik ebben a könyvben, ahol a szereplők és az események mitikus jelleget öltenek. Az, hogy a könyv kellemes, üdítő olvasmány, a rendkívül gazdag és színes nyelvezetnek és a sziporkázó humornak köszönhető. Lényegében a kedves és humoros elbeszélés az örök témáról szól, a vágyról szeretetre, békére és biztonságra.

Ayelet Gundar-Goshen, 1982-ben született Izraelben, pszichológus diplomát szerzett és a tel-avivi híres Sam Spiegel Film és Televíziós Iskolát is elvégezte. Újságíróként dolgozik, forgatókönyveket ír és tanít a Tel-Avivi Egyetemen. Második regényét „Waking the Lions” („Felébreszteni az oroszlánokat”) 13 nyelvre fordították le, és irodalmi díjakat nyert. A thriller formájában írt könyv feltárja az erkölcsi döntések komplexitását, azt a zavaró tényt, hogy azok is, akiknek kifogástalanok az  erkölcsi elveik, erkölcstelen választás csapdájába esnek. A sztereotípiákat elkerülve, a szerző megismerkedett az afrikai menekültek izraeli tapasztalataival, valamint az izraeliek, a beduinok és az eritreaiak közötti kapcsolatokkal. A szexuális bántalmazás expozíciójának jelenlegi kontextusában, lásd az #Me Too mozgalmat, „The Liar” („A hazug”) című harmadik könyve a magányból és a szeretet szükségéből fakadó hazugságok dinamikáját vizsgálja. Csak remélni lehet, hogy az izraeli írót hamarosan megismeri a magyar nyelvű közönség.