Emmanuel Macron francia elnök megnyitotta  a világ valószínüleg első Dreyfus múzeumát, Médanban, Émile Zola házában.  A múzeum Alfred Dreyfusnek,  a francia hadsereg zsidó származású kapitányának állít emléket, akit  koholt vádak alapján,  az Ördög-szigeten letöltendő életfogytiglani büntetésre ítéltek hazaárulás és kémkedés vádjával. Az igazi bűnös takargatását az antiszemitizmus tette lehetővé.  Dreyfust  ugyan 3 év elteltével, 1899-ben kiengedték börtönéből, de véglegesen csak  1906-ban rehabilitálták.
A kiállítás mintegy 500 dokumentumot, fényképeket, bírósági iratokat  és a  kapitány személyes tárgyait mutatja be a jogtalan, antiszemita meghurcoltatás időszakából. A dokumentumok egy része a falon van elhelyezve, olyan tablók köré csoportosítva,  mint „Igazságszolgáltatás”, „Árulás”,” Ártatatlanság”.
Émile Zola ebben az épületben élt, és bár nem volt zsidó, a Dreyfust sújtó igazságtalanság elleni tiltakozás vezéralakja lett. Ezért Zolát bíróság  elé állították, és élete hátralevő részét száműzetésben töltötte.
A Dreyfus ügy jelentős hatással járt a zsidó gondolkodásra is:  a modern szekuláris cionizmus atyjának tekintett Theodore Herzl  újságíróként tudósított az eseményekről. Későbbiekben ezt az időszakot vízválasztónak tekintette, amikor is asszimilánsból cionistává vált.

A Zola emlékház a Dreyfus múzeummal egyben hosszabb ideig tartó felújítás után nyílt meg.

Alfred Dreyfus 1894 körül (Wikimedia Commons)

Forrás: The jerusalem Post