Leírás
A 2006-os évfolyam első számát is a „nemzetiségi” gettóba zárás kísérletének dokumentumaival kell folytatni – sajnos. Kőbányai János „Kirekesztve” című összeállítása azokat a cikkeit tartalmazza, amelyek a magyar zsidóság nemzetiséggé lefokozás ellen érveltek, de a magyar sajtó szamizdat sorsra szánta őket. A cikkek melleti e-mail levélváltások a (Népszabadság, az Élet és Irodalom, és a Magyar Narancs szerkesztőivel) arra a politikai és szellemi környezetre világítanak rá, amelyben a magyar zsidóság fennmaradásáért küzd, vagy legalább az ősei becsületéért – ha a levelező partnerektől függene, hiába. Thury Zoltán 100 éve írt cikke (az Egyenlőség-ben jelent meg) és Ladányi Andor tanulmánya a nemzetiségi kérdés történelmi gyökereit világítja meg. Lengyel Zoltán riportja a mai nemzetiségi szervezők szánalmas jelenét leplezi le – amely a hatalmas sajtó reprezentációt tekintve még szégyenletesebb. Heller Ágnes Kertész Imre új könyvéről írt (sorban a harmadik esszéje a Nobel-díjas íróról) elemzést. E számunk Avigdor Hameirivel foglalkozik részletesen, a modern héber irodalom egyik klasszikusával, akinek nemcsak magyar gyökerei vannak, de az I.Világháború előtt jelentős szerepe volt a magyar, és a magyar zsidó (a cionista) szellemi életben. Alon Rachamimov (a Tel Avivi Egyetem történész professzora, akinek ez az első – de minden bizonnyal nem utolsó – munkája magyarul) Hameiri bonyolult életútjával ismertet meg, a kétlaki, kettősgyökerű identitás külenleges gazdagító hatásáról. Ezzel a közléssel szeretnénk elindítani Magyarországon egy Avigdor Hameiri renenszánszt – annál is inkább, mert hamarosan Daloló máglya című önéletrajzát is megjelentetjük. Az e számban közölt részlet Ady Endréről szól – ritka gazdagságú és mélységű dokumentum. Először jelenik meg magyar nyelven Berel Lang a holokauszt egyik legismertebb történészének és teoretikusának írása magyarul. Esszéje azt a kérdést boncolgatja, hogy szignifikáns méretben a zsidók miért nem gondoltak bosszúra a holokauszt után? Ehhez a kérdéshez kapcsolódik Vajda Júlia pszichológiai interjúja egy budapesti túlélővel, aki igen is gondolt rá. Fehéri György két szembesítő berlini holokauszt kiállításról számol be. Vizler Imre a magyar holokauszt recepció mindenennapjait dokumentálja. Szegedi Péter sporttörténész és szociológus egy cionista futballcsapat történetét írja meg. (Makkabi Brno), Éber Miklós műgyűjtő Vajda Lajos filozófiáját világítja meg. A számot Avigdor Hameiri verseivel illusztráltuk, melyeket magyarul írt, vagy saját maga fordított héberből a Zsidó Szemle, cionista folyóirat 1912-es és 13-as számaiban.
