Description
A lap élén a szokásos szerkesztői jegyzet utal a magyar kultúrpolitika legfrissebb fejleményére: a kormányzat jónéhány folyóirattól megvonta a támogatást, s amelyeket támogat, csökkentett összeggel. Miközben az emiatt elhallgató fórumokkal teljes szolidaritást érez a Múlt és Jövő, hangsúlyozza, hogy a kormányzattól való függetlenség eszköze, ha az olvasók is kiveszik részüket a szellemi műhelyek fenntartásából. Hiszen ők is felelősek egy kulturális erőtér fennmaradásáért. Ezért olvasóinkat és a könyvtárakat Magyarországon és szerte a világon arra biztatjuk, hogy újítsák meg az előfizetéseiket – akár a megjelölt összegen felül is.
A Múlt és Jövő, 28 év fennállás után, még nem fejezte be a hivatását, ezért élni kíván. Fő feladata, hogy felfedezze és átadja a magyar zsidók 150 éves kulturális örökségét – az egyetemes kultúra és "kollektív emlékezet" számára.
Ezt a tudatos funkciót reprezentálja ez a szám is – új szerzőkkel, újabb nemzedékekből.
A szám élén az imént elment Kertész Imrét idézi, azzal a megjegyzéssel, hogy még ebben az évben egy átfogóbb számot is tervezünk az emlékének. Dalos György a német gyászt mutatja be, azét a kulturális közegét, amely eljuttatta a Nobel-díjig. Pályi Márk Kertész Imre és a Saul fia film kapcsán elemzi és illeti súlyos kritikával a liberális kánonképzők Auschwitz-recepcióját. Összegyűjtöttük folyóiratunk Kertész-recepciójának bibliográfiai adatait is. Weiss János előadása Adorno egy gondolata kapcsán elmélkedik napjaink egyik legfontosabb szellemi kihívásáról: a múltfeldolgozásról.
Hidvégi Máté adatgazdag tanulmánya az immár harmadik évtizede elment Scheiber Sándor rabbi emlékét tartja életben – revelációs fényképdokumentumok kíséretében. Rockenbauer Zoltán Márffy Ödön eltitkolt zsidó számazásával kapcsolatban tekinti át a modern magyar képzőművészetet megalapozó csoport, a Nyolcak kapcsolatát a zsidósággal.
2015-ben egy, a magyar zsidóságról tartott egyetemi előadás kapcsán vettük fel a kapcsolatot pozsonyi kollégáinkkal. Eredményeképpen közölhetjük Csehy Zoltán versét és versfordítását, Száz Pál novelláit és Jiri Langer fordítását. Ez a kapcsolat terveink szerint tematikus számokban is realizálódik a jövőben. Szívós Erika is először publikál a Múlt és Jövőben. Az ELTE fiatal oktatója a városszociológia és a történelem diszciplínájára alapozva mutatja be a budapesti Erzsébetváros zsidó emlékezetpolitikájának alakulását napjainkig.
Egy magyarul meg nem jelent korai Philiph Roth novellát közlünk – az Eli the Fanatic címűt – Szlukovényi Katalin fordításában. Ugyanő írt értékelést Bernard Avishai Philiph Roth-monográfiájáról, amelyből szintén közlünk egy fejezetet, ahogy Vámos Miklós októberben megjelenő, Pécsett játszódó történelmi regényéből is.
