Leírás
Újvári Hedvig – Nordau szakértő, akitől egy monográfiát is várunk – a nagy cionista vezető és gondolkodó Max Nordau „Muskeljudendum” teoriája születését járja körül. Annál is inkább aktuális ez, mert Budapesten tartják ebben az évben (julius 29 és augusztus 7 között) a zsidó olimpiát, azaz a Maccabi játékokat. Az ebből az alkalomból tartott történész konferencia szerkesztett előadásaival tekintünk vissza a magyar zsidó sport dicsőséges múltjára, s a kevésbé szívderítő jelenére. (Épp a Magyarországon tartott nemzetközi esemény idején esett ki az MTK ismét az NB/1-ből.) Deutsch Tamás. Dr. Szikora Katalin, Dr. Szabó Lajos, Jusztin Ádám, és Stella Syrkin előadásait bő képanyaggal láttuk el a hőskorból.
Heller Ágnes 90. születésnapjára egy külön Festschtriftet adtunk ki, s egy másik, vaskos (639 old.) kötetet a Múlt és Jövőben megjelent írásaiból. De a lapszámra is maradt róla mondanivaló. Kelemen Gábor a Festschriftben Heller Ágnes és Marx viszonyát elemezte, a lapszámunkban pedig a Lukács Györgyhöz való tanítványi viszonyát, s a mestert meghaladó teljesítményét ábrázolja. Bárd Károly a CEU emberi jogi programjának vezetője a Festschriftben az Eichmann per jogi és filozófiai problémáit boncolta, a számunkban közölt tanulmányában Fritz Bauer jogász portréját rajzolja meg – a két tanulmány szorosan összekapcsolódik – aki a legtöbbet tette a holokauszt bűnöseivel szembeni igazságszolgáltatásért – azaz a társadalmi gyászmunkáért, az emlékezetpolitika kialakításáért – holokauszt utáni társadalmak békéjéért.
Voigt Vilmos egy nagyszabású vállalkozás első kötetéről – az Ungvári Tamás és Hidvégi Máté szerkesztette Löw Imánuel Válogatott Művei indulásáról írt inkább lírai hangú esszét, mint recenziót. Széplaky Gerda a tragikus fiatalon elment Hermann Ildi Hiányzó történetek, New York – i magyar zsidók történetei című könyvéről írt megrendült hangú ismertetést. Huszár Ágnes Olvasónaplója szintén a magyar és német soá irodalom legujabb termésével foglalkozik.
A sok szép – leginkább a múlttal kapcsolatos emlék és írás mellett – a jelen rútságát egy per története jeleníti meg. Mégpedig önmagán túlmutató hatállyal. Peterdi Andor és Várnai Zseni a régi Múlt és Jövő ügyének leghűbb képviselői, s ezért legtöbbet publikáló szerzői voltak. Ezért a mostani Múlt és Jövőnek is feladata volt, hogy emléküket őrizze. Dezsényi Katalin e család, szintén értelmiségi leszármazottja is így gondolta, aztán később mégsem gondolta így. Nagyszülei versei közléséért – olyan pert szakasztott – az Oppeneim Ügyvédi Iroda közreműködésével a Múlt és Jövőre, amely majdnem azzal járt, hogy amúgy is rossz politikai és gazdasági légkörben – megszűnjön. E perrel kapcsolatos dokumentumok nem csak egy konkrét történetet mutatnak meg, hanem egy hanyatlás narrativájára is rámutatnak – jelenidőnkben.
