Description
Számunk elején egy migránsokkal készült riport olvasható. (Dorogi Katalin interjúi a magyar zsidó szervezetek segítő munkájáról.) Mondja ki a szerkesztő: erről az égető témáról ez nem elég anyag ebben az összeállításban. Nem tudjuk egyenlőre érvényesen leírni – sem ábrázolni, sem magyarázni – az újfajta népvándorlással előállt helyzetet Magyarországon, Európában, a Közel-Keleten – a világ nagyrészén. Ez nem válik egy folyóirat becsületére – csak az lenne rosszabb, ha úgy tennénk, mintha nem ez lenne a feladatunk, s ezt eltitkolnánk. Ez nem lenne korrekt az olvasóinkkal szemben. De azokkal szemben sem, akik száz évvel később szeretnék megtudni, hogy mi történt 2015-ben a szellem világában. Ugyanis olyan egzisztenciális katasztrófa-helyzettel állunk szemben, amely felülírja kulturális programunkat. Egy zsidó folyóiratnak különösen érzékenyen illene reagálnia – hiszen a so called migráns-menekült jelenségnek megannyi áthallása van a zsidó sorssal.
Széplaky Gerda (először publikál a Múlt és Jövőben) olyan budapesti köztéri holokauszt emlékművek esztétikai és történelmi tanulságait vonja le, amelyeken – ez új jelenség – fel van tűntetve, hogy az áldozatok: zsidók. Dés Julia és Vajda Julia mélyinterjú elemzése egy holokauszt túlélő emlékezetét vizsgálja nyelvek az idők tudatmódosító rétegein keresztül. Györe Balázs pedig ugyanezt egy holokausztot szemlélő fájdalmas emlékezete tükrében. A Múlt és Jövő Kiadó egyik legnagyobb vállalkozása volt ebben az évben Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című nagyregények a kiadása. E kiadás hatására írta meg Széchenyi Ágnes a kalandos sorsú regény kiadás történetét – egy fantasztikus dokumentum, Szabó Zoltán korabeli lektori jelentésének a fényében. (Nagy kár, hogy nem közölhettük a regény Függelék aparátusában.) Lengyel András tanulmánya Ignotusnak a szabadkőműves páholyba fölvetéle körülményeit kutatta fel, s helyezte el a kor zsidó értelmisége kontextusában. Kurdi Krisztina a kelet-európai zsidó nacionalista mozgalmakról írt tanulmányt. Báthori Csaba Karl Kraus alakját idézi fel. Konrád Miklós egy régi pesti zsidó mesterség, a hordárok társadalom rajzát festette le.
Szomory György Goldmark Károly halálának századik évfordulója kapcsán eleventi fel a nagy magyar sidó zeneszerző életét. Írása második részében pedig Goldmark főműve: a Sába királynője idei szabadtéri és kőszinházi bemutatóját recenzálja.
"Lapzárta" után ért a hír, hogy Juhász Ferenc, a nagy költő, lapunk, s törekvéseink támogatója meghalt. Az ő Múlt és Jövőnek írt versével búcsuzunk tőle. Verset közlünk még Lackfi Jánostól és Kovács András Ferenctől.
