Description
Ez a szám a magyar irodalom egy ritka hagyományát eleveníti fel. (Egyetlenegy folyóiratszám erejéig.) Bródy Sándor Fehér könyve (1900, 1914-1916) indította el ezt a minden bizonnyal oly sokféle kényszer szülte ötletet az útjára, majd Németh László Tanúja (1932-1936) folytatta és fejlesztette tovább. Mindketten a legbensőbb egzisztenciális magányban fordultak az egyszemélyes folyóirat paradox műfajához, hiszen a folyóirat sui generis lényege a közösségi gondolkodás, a közösségi munka és a közösségi föllépés.
Mi vezetett el eddig a gesztusig? Remélhetőleg a szám tartalma megadja a választ. A szám (az új század első évtizedének lenyomatának is szánom) cikkei fragmentumokban ábrázolják a magyar zsidóság kihívásait a 21. század első évtizedében.
Az itt sorakozó különböző műfajú írások túlnyomó része természetszerűen itt jelenik meg először. Vagy: magyarul ez az első publikációjuk – azon a nyelven, amelyen íródtak s amelyen jelentéstartalmuk a leggazdagabb. Némely íráson erősen érződik, hogy elsődlegesen nem magyar közönségnek íródott. Pontosabban: a küzdelem, hogy a kifejezés során két közönséghez szóljanak, illetve hogy elsődlegesen melyikhez? Ugyanis a nem magyar közönséghez szólás olyan hozadékokhoz juttat, amelyet jó lenne a magyarul értők és gondolkozók számára hasznosítani.
Más írások pedig, noha máshol is megjelentek, de eredeti terjedelmükben és megformálásukban itt látnak először napvilágot. Az írások keletkezésének adatai csillag alatt olvashatók.
A Kertésznapló 2. reagálás az író Mentés másként című új, revelatív szellemi teljesítményére. A 2001 és 2003 között írt esszénapló (mint a Gályanapló vagy a Valaki más) közvetlen reflexió Kertész Imre életére. Illetve annak az egzisztenciális műhelynek a bemutatása, amelyben nem különül el egzisztencia, filozófia és esztétika. Ez az írás – hasonlóan 2003-as könyvemhez – nem recenzió, hanem próbálkozás az író néhány gondolatszikrájának továbbgondolására. Leginkább annak a hatalomváltásnak a problémája foglalkoztat a magyar kultúrában, amelyben már nem vesznek részt a zsidók. Ezzel a súlyos megállapítással kezdődik a Mentés másként. E cikk illusztrációja a képriport, ami Kertész Imre és Heller Ágnes budapesti találkozását örökítette meg. (Az erről készült videó a Youtoube-on “működő” MultesjovoTV-n lesz hamarosan látható.)
Az 1967 című novella témája is az emigráció és a Magyarországon maradás kihívását ábrázolja – a beatkorszak és a hatnapos háború hátterében. A Hazatérés című interjú Heller Ágnessel abból az alkalomból született, hogy a Bicikliző majom című interjúregényünket új kiadásban jelentetem meg a közeljövőben. Az első megjelenést követő gazdag és mozgalmas 15 évet foglaljuk össze – különös hangsúllyal az utolsó másfél eseményeire, amelyben Heller Ágnes hosszú életútja megdöbbentő, politikailag súlyos fordulatot vett. A Monarchia köldökzsinórján – a magyar zsidó értelmiség viszonya a Monarchiához, Ignotus publicisztikája a Nyugatban azt az eddig nem elemzett szociológiai, pszichológiai kettősséget járja körül, amely a magyar zsidó történelmet s benne kulturális közvetítő szerepét jellemezte. Hogyan élt, alakult a Habsburg Birodalomba érkezett és ezért a német kultúrában szocializálódott zsidók lelkében a magyar azonosság? A kiszántott falusi zsidók hűlt helye és ami ebből következik című publicisztika azt a “kényes” összefüggést vizsgálja (Olaszliszka és Göngyöspata hírhedtté válása alkalmából), hogy milyen társadalomtörténeti dinamika áll fent a falusi zsidók kipusztítása és a most a helyükre telepedett cigányság között? Az írás eredetileg egy honlapon jelent meg – odaérkezett György Péter liberális véleményformáló sztár megsemmisítőnek szánt reakciója. A jelen publikáció közli ezt s a rá adott válaszomat, amelyre György Péter már nem reagált. (Ki tudja működik-e száz év múlva a honlap, ezért látszott tanácsosnak a Gutenberg galaxis technikájával is archiválni.)
A Régi-új antiszemitizmus Magyarországon című esszé 2004-ben íródott egy francia antológia számára. Ebben az írásban a második intifáda hatását vizsgáltam a magyar – jobb- és baloldali – médiumokban. A közel évtizedes írás ma új aktualitásokkal bír – például az írás egyik főszereplője, Csurka István halála és utolsó napjainak üzenete okán. Olvasónapló címen négy, érdeklődésemet kiváltó könyvről írtam ismertetést. (Kövér György: A tiszaeszlári dráma, Kondrád György: Zsidókról, Borgos Anna-Szilágyi Judit: Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban és Tanulmányok a holokausztról, szerk. R. Braham.) Szándékaim szerint ezt a rovatot majd folytatják szerzőink, akik az őket érdeklő könyvekről vezetnek a Múlt és Jövő hasábjain naplót – nem föltétlen újdonságokról és nem feltétlen magyar nyelvű könyvekről.
Szív és test az apokalipszis közelségében címmel a diaszpóra zsidójának lehetséges magatartás-mintáit vázoltam fel Izrael vonatkozásában – a fenyegető “helyzet” hátterében.
A Pap Károly ébresztésében egy megírandó új Pap Károly-monográfia koncepcióját vázoltam fel – az író világirodalmi fogadtatása hátterében. (Azarel c. regényét eddig nyolc nyelvre fordították le, s Márai Sándoréval vetekedő recepciója is van.)
Az Izrael Fesztiválról szóló beszámoló központjában egy különleges koncert áll (Händel: Izrael Egyiptomban).
