Leírás
Amikor ezt a számot nyomdába adjuk, ismét egyre ijesztőbb trendekkel támad a koronavírus, s ezért nem tudjuk, hogy jut el majd ez a Múlt és Jövő ismét az olvasóinkhoz. Elismerjük, hogy léteznek ennél nagyobb bajok most, amikor az egész Földön, minden emberfia számára a túlélés a tét. Amikor nemcsak az újságokban olvasunk a járvány áldozatairól, de személyes ismeretségi körünkbe is beleharapott a pusztító járvány: ismerünk olyat, aki átesett rajta, s aki nem tért vissza belőle. S minden napot azzal kezdünk, hogy szembesülünk a halálozási és megfertőzési számokkal. Lassan második éve, hogy ebben az exlex állapotban leledzünk, s kezdünk megbarátkozni a gondolattal, hogy ez a fenyegetettség az életünk állandó része lesz. Ezért egyre nehezebb úgy tenni, mintha nem élet–halál-bújócskát játszanánk, hanem – mintha nem történt volna semmi – a normális kulturális életben lubickolhatnánk. Mint háborús időkben: azzal szembesülünk, hogy a kultúra plusz luxusnak számít a közvetlen egziszteciális létezés problémái fölött.
De kár, hogy ezekről a kételyekről nem hallhatjuk Heller Ágnes véleményét. Minden új jelenségről, eseményről véleményt alakított ki: „spekulált”, ahogy szerette mondani. Bizonyára a Covid-jelenséget, vagy korszakot értelmezte volna – vajon hogyan?
Azonban ő így is velünk van, különösen a mostani összeállításunkban, s minden bizonnyal ez így lesz sokáig. Utolsó üzente az volt 2019 nyarán, hogy a 2020-as Könyvfesztiválra (azóta sincs megtartva) kihozhatjuk a Filozófiatörténet Gólyáknak IV. kötetét, mert már a negyedével elkészült. Ezt a negyed könyvet lánya, Hermann Zsuzsa megtalálta a számítógépében, s átadta nekünk, köszönet érte. Ez a bevezetésből, a teljes Marx- és Kierkegaard-, s egy fél Nietzsche-fejezetből áll. A Marx-fejezetet azért is aktuális, mert a nagy filozófus neve ma szitokszó Magyarországon. Ezt nem akarjuk elfogadni. Ezért is „hívtunk” mellé egy fontos szöveget, Slomó Avineriét, akinek Marx-monográfiája első fejezete Marx zsidó gyökereit tárja fel. (2022-ben az egész könyvet kiadjuk.) Ádám Péter felkutatta és lefordította Heller Ágnes két utolsó – 2018-as – interjúját. Kelemen Gábor – akit a filozófusnő nem sokkal halála előtt a legjobb hellerológusnak nevezett – utolsó, már posztumusz megjelent könyve, a Tragédia és Filozófia című művét nemcsak elemzi, hanem összehasonlítja a „hattyúdal” ausztráliai angol, olasz és magyar változatait. Az először 1998-ban megjelent Bicikliző majom című interjúregény óta több olvasónemzedék nőtt fel. Ezért is újszerűen hat ma, ha vele idézzük meg – a könyv egy fejezetével – a 100 éves Jancsó Miklóst és a 90 éves Mészáros Mártát.
Lapunk másik nagy barátjára és szerzőjére, Kertész Imrére – öt éve hagyott el bennünket – egy kalandos úton előkerült levelével emlékezünk Soltész Márton tanulmánya kíséretében.
Pál István a 60-as évek „zsidó politikáját” tárja fel, a diplomáciai, titkosszolgálati és besúgói hálózatok tevékenysége fényében. Wirágh András írása (először lapunkban) is mai aktuális témát érint, amikor Cholnoky László irodalmi cikk-cakkjait tárja fel 1920-ból – amikor az írók oly nehezen lavíroztak az új valóságban, jobb és balodal között – holott csak mesterségüknek szerettek volna hódolni. Németh István a holland progresszív képzőművészet világát tárja fel a holokauszt árnyékában, magyar vonatkozásokkal és bő illusztrációs anyaggal. Huszár Ágnes olvasónaplója Jakab Réka és Kákonyi Anna, A veszprémi zsidóság társadalom- és gazdaságtörténete című monográfiáját, Dunai Andrea Javak sorsa: Az 1944/45-ben Magyarországról elvitt értékek nyomában című könyvét, Sebastian Haffner Egy német története: Emlékeim, 1914–1933 című emlékiratát, valamint a Ranschburg Pál-emlékkötetet ismerteti. Gáspár Singer Anna Olvasónaplója Presser Gábor Presser könyvét, Kakuk Tamás Szerencsés vesztes emlékezéskötetét, és Haklik Norbert, Mona Lisa elvesztése című regényét ismerteti. Magyar László András Előre bejelentett gyilkosságok és lehetséges krónikáik címmel a holokauszt utáni progromokkal és zsidó gyilkosságokkal foglalkozik két azonos témájú, de azokat eltérő módszerekkel feldolgozó munka elemzésével. Már a könyvcímek is sokatmondóak: Vérvád, hisztéria, népítélet, „Zsidókérdés” Magyarországon 1945-ben és 1946-ban – Ez Pelle János könyvének címe. Apor Péteré: Forradalom a hátsó udvarban: Tömegerőszak, antszemitizmus és politikai átalakulás a második világháború utáni Magyarországon, 1945–1946.
A számban a költészetet Tábori Ádám és Tatár Sándor versei képviselik, Petrőczi Éva (lapunkban először) Tony Curtis verseit fordította és látta el bevezetéssel.
