Description
A 2023-as év első lapszámában a szerkesztő kénytelen leszögezni, hogy a so called ukrajnai (valójában globális) (vagy a harmadik) háborútól nem tud elvonatkoztatni bármilyen kulturális téma sem.
Ez a dilemma létezik – azonban, hogy minek vagyunk szemtanúi az későbbi korok elemzőire és ábrázolóira hárul. Mi még a holokauszt feldolgozásával sem végeztünk. (S ha végeznénk, vajon az mit segítene az apokalipszis kezelésében, amibe most futottunk bele?)
Barbara Smitmans-Vajda: Jövő? Remény? Utópia vagy disztópia? Gondolatok Helmut Fahrenbach: A remény lényege és értelme című könyve kapcsán című írása a német „kollektív emlékezet és tudat” kérdéskörét vizsgálja, nevezetesen azt hogyan hatja át, vagy nem, a náci korszak bűneivel való szembesülés. A filozófusnő férje, Vajda Mihály (Misu) most volt 88 éves. Folyóiratunk egyik szellemi támasza – ezzel is oly tragikusan egyedül maradt – februárban töltötte be 88. évét. Ebből az alkalomból közöljük Ujvárosi Emese, Czifra György és Kőbányai János ünnepi köszöntőit.
Jeszenszky Géza a nemrég elhúnyt, Deák István kollégájára emlékszik. Mégpedig évtizedes levélváltásukból szerkesztett olyan dokumentum-együttest, ami a magyar holokauszt eltérő, egymással vitázó, de egymás nézeteit tiszteletben tartó diskurzusát mutatja be. Ez a publikácó is arra világít rá – hogy mennyire fontos az e-mail levelezések helyes archivásása – hiszen a történelemtudomány egyik alapja a levelezés. (De mi lesz a digitális levelezés sorsa?)
Bollobás Enikő Ginsberg tanulmánya, a nemcsak a nagy amerikai költőnek állít emléket, egy, a műveiből összeállított kötet kapcsán, de felidézi magyarországi tartózkodásának generációnkat (a beat generációjáét) idejét is.
Karády Viktor friss előszót írt a Kemény Istvánnal a múlt század nyolcvanas éveiben francául írt szociológiai esszéje, a Zsidóság a magyar nemzetépítésben elé. Ez a mű bizonyos frissítéseken átesve, a közeljövőben fog megjelenni magyarul a Múlt és Jövő kiadásában. Csunderlik Péter „Az 1919-es proletárdiktatúra kikiáltásának és bukásának értelmezései a Horthy-kori napilapokban című tanulmányának” címe, pontosan visszaadja annak tartalmát. Novák Attila: „Egyszemélyes többség. A Salom Békecsoport, avagy zsidó ellenzéki hang a Kádár-kor végének Magyarországán (1983–1989)” című tanulmánya egy egyszemélyes szamizdat és képviselője, Gadó György portréját rajzolja meg – annak is bizonyítákául, hogyan szervülnek át a tegnapi jelenidőnk történelemmé.
A Múlt és Jövő mostani száma két jelentős magyar zsidó természettudósnak állít emléket. A közelmúltban jelent meg Bauer Ervin élete és munkássága című kötet, Grandpierre Attila, Müller Miklós és Elek Gábor összeállításában. Ebből az alkalomból Geréb Anna összeszedte, amit a tudós életéről, s halála körülményeiről, gyermekei sorsáról tudni lehet. Hidvégi Máté pedig tudományos szempontból értékeli nagy műve, az Elméleti biológia jelentőségét. Hargittai Balázs és Hargittai István Farkas László szintén Budapestről induló, de Jeruzsálemben kiteljesedő kémikus alakját örökítik meg.
Huszár Ágnes: Egy városképformáló mester – recenzió Gottdank Tibor, Vidor Emil építészről szóló könyvéről írt elismerő tanulmányt. Olosz Levente: Újabb torzítások Kasztner körül című recenziója Paul Bogdanor: Kasztner’s Crime és Daniel Brand: Trapped by Evil and Deceit: The Story of Hansi and Joel Brand könyveiről mond lesújtó kritikát.
Péntek Orsolya ezúttal nem könyv- de kiállítás naplót írt. A budapesti 2/B galériában rendezett zsidó festők önarcképeiről írt pszichológiai nézőpontokat is érvényesítő tanulmányt.
A nagy Budapesti Greco kiállítás alkalmából pedig arról ír, hogy a nagy görög-spanyol festő utóéletében mit jelentettek a budapesti zsidó műgyűjtők.
Féner Tamás (az egyik legnagyobb magyar fotóművész) Horvát Évának a rendszerváltás éveiben Munkácson készített fotóihoz írt megnyitó beszédet. Ez a történelem sok megpróbáltatásán átesett közösség már nem létezik. S ezzel már el is jutottunk a valóságig, ami – ezúttal a nem létezében – napjainkat a leginkább jellemzi.
Dalos György Ágyrajárók című megírás alatt álló regényét is – amiből egy részletet közlünk – az Ukrajnai háború ihlette – s visszarepít az 1944-45-ös sorfordító időkbe. Az idén 80 éves, s Heinrich Mann díjas szerzőt külön is köszöntjük.
Ebben a számban Györe Balás és – bemutatkozásként – Csillik Kristóf verseit közöljük.
