Leírás
Jelentős állomásához érkezett Izrael – folyóiratunk állandó témája, ihletője, és ügye. A hetvenedik évfordulójához. Az a tény, hogy a folyóiratunk is a harmincadik évfordulójához ért, arra döbbent: e fiatal állam létrejöttének jelentős idejét töltöttük együtt. Ez egyaránt tölthet el örömmel, de szorongással is: a jelenlegi világhelyzetben Izrael túléli -e az ókori zsidó állam idejét? Ami szintén nem volt hosszú idő. S vajon mi, meddig lehetünk tanúja a fiatal állam kűzdelmeinek, fejlődésének és sorsának?
Hazudnánk, ha nem ismernénk el: az ünnepi évfordulók szorongással töltenek el: mind Izrael és a magyar zsidóság jövője szempontjából. Ezért nincs is ok ünnepelni – az élet, a rendszeres megszólalás lehetősége az ünnep.
A szerkesztő bevezetésében összehasonlítja a régi (1911 – 1944) és a jelenlegi Múlt és Jövőt, amelynek a fókuszában Palesztína és Izrael állt. A jelenlegi Múlt és Jövő gondolata Jeruzsálem szellemi hatásáral indult, s tudást, szellemi energiát változatlanul onnan kap. Megemlékezve Ezra Fleischer és Jakov Katz inspiráló hatására, a folyóirat jeruzsálemi barátai és mentorai szerepelnek mind a számunkban egy-egy írással: Michael K. Silber (a szerkesztő barátja, mentora és doctor fathere), Sidra Dekohen Ezrahi, Richard Cohen és Steven E. Ascheim. E számunk Avigdor Hameiri verseivel indul, s kiadatatlan – magyar nyelven írt – naplójából is közlünk fontos részleteket – közeli palesztínai portrékkal megannyi államalapítóról. Meggyőződésünk, hogy ő az a magyar, aki a legjelentősebb hozzájárulást adta a fiatal Izrael szellemi életéhez. (Kár, hogy ő sem próféta a saját hazájában.) Joseph Natonek Messiás című szövege azt bizonyítja – Michael K. Silber témája és kutatási területe – hogy a cionizmus nem Theodore Herzl és Max Nordau – szintén magyar zsidók – agyából pattant ki, hanem a magyar vallásos rabbikéból, Kossuth és a magyar ’48 hatására. Számunk felidézi David Ben Gurion, Menahem Begin és Simon Peres alakját, akik az állam alapítását megvalósították.
Veszprémy Bernát László és Novák Attila tanulmányai abba a magyarországi cionista mozgalmi életbe, s diplomáciai próbálkozások világába kalauzol, ahol az eljövendő Izrael ügyén dolgoztak. Miriam Neiger-Fleischmann és Peremiczky Szilvia mint fordítók és tanárok Haim Guri, a nemrég elhúnyt nagy izraeli költőt mutatják be, aki életének egy rövid, de kiemelkedő szakaszát Budapesten töltötte, mint „sliach”. Jablonczy Timea egy elfeledett, jelentős magyar zsidó költőnő, Szenes Erzsi életének nagy váltását mutatja be, amikor a soá túlélése után a fiatal államba alijázott. Szenes Erzsi korabeli izraeli írásai a nagy alija idejéről, plasztikusan világítják meg a „honfoglalás” mindennapjait. Szénási Jonathán Sándor (lapunk régi munkatársa, református lelkész, kitűnő judaista, s Izrael elkötelezett barátja) a fiatal állam bélyegkiadása tükrében beszéli el a 70 évet. (Számunk illusztrációit is az ő gyűjteményének köszönhetjük.) Háy György repülésbiztonsági szakértő Marvin G. Goldman new yorki ügyvéd könyve és gyűjteménye alapján – az El Al történetén keresztül pörgette végig Izrael történelmét. Yossi Klein Halévi Letters to My Palestinian Neighbor című könyvét Dési János ismerteti. A könyvből közölt fejezet – akár az egész könyv – a palesztínokkal való együttélés paradoxonait elemzi. Kőbányai János 1994-ben, Hebronban készült riportja egyik főszereplője, a barát és újságíró kollega Yossi Halévit idézi fel. Frigyesi Niran Judit a Bar Ilan egyetem muzikológia professzora a mai izraeli zenei élet egy szeletét mutatja be. Pál István tanulmánya a magyar szocialista korszak titkosszolgálatának tevékenységét mutatja be a 60-as évek Izraeljében. Péntek Orsolya könyvkritikája Zeruya Salev izraeli írónő magyarul megjelent munkáját elemzi.
