Description
Ez az év a kísértetek táncához hasonlított Magyarországon. Soros Györgyöt – mint a magyar nép fő ellenségét bélyegzik meg az egész országot beterítő plakátok.
Ez a jelenség nem a közelgő választások pártpolitikai összetűzéséről szól. Hanem egy veszélyes magyar kisebbrendűségi érzést jelenít meg, amely a politika közegébe, már egyszer végveszélybe sodorta a magyar történelmet. Ez a jelenség egyúttal rámutat a katarzishoz és megbékéléshez vezető gyászmunka és megbékélés végzetes elmaradására, amely a rendszerváltást követő három évtizedet jellemezte. Ennek az elősegítése volt az új Múlt és Jövő legfontosabb feladata. A mostani traumákat totemekkel megoldani kívánó kampány joggal tölt el reménytelenséggel. A reménytelenséggel, amely reményt ad arra, hogy mindezt – NO PASARAN! – mégse engedjük kulturánkba, habitusunkba behatolni és szervesülni.
A napokban avattak emléktáblát Kertész Imre legendás Török utca 3- szám előtti lakóháza falán – ahol megannyi világhírű művét írta. Különös átalakulás ez. Folyóiratunk egyik legrendszeresebb szerzője, barátja, drukkolója, majd az első magyar Nobel díjas, most átalakul emlékmű-mementóvá. Ezt a jelenséget is nyomon követjük – a másfajta létezést, ahogy ittmarad közöttünk. Számunk élén az a kéziratból rekonstruált szöveg áll, amelyet ezen az emlékezésen felolvastak – hála a hű barát és szerkesztő, Hafner Zoltán áldozatos munkájának és választásának. Közvetlen utána a baráti sorban, Kertész Imre egyik felfedezője és mentora, Kardos G. Györgyre emlékezünk, aki 20 éve ment el. (De Imre barátja Nobel díját – írásban is – megjósolta, ha nem is élhette meg.) Rá emlékezik mindkettőjük tanítványa, Kőbányai János “Palesztína és Izrael között” című esszéje.
Vajda Julia és Vajda Mihály a Magyar Zsidó Múzeum új állandó kiállításán jártak – és az emlékezetpolitikai szempontból vizsgálták meg az egyik legnépszerűbb budapesti múzeum kinálatát. Heller Ágnes minden évben elolvassa az Olvasónaplója számára egy akadémiai osztály-társ munkáját. (az MTA 2. osztályáét, amely a filozófusokat és történészeket tömöríti.) Ebben az évben Romsics Ignác Horthy könyvére esett a választása – ami alkalmat adott számára, hogy a most új-aktualitását élő korszakot analizálhassa – a jelen párhuzamai fényében.
A lapszám gerincét a három olyan alkotóra emlékezés alkotja, akik a Horthy korszak előtt szerencsésebb korban kezdték pályájukat, de életük egy tekintélyes részében a Horthy korszakban alkottak. Követendő példaként, hogy a kultúra erősebb és függetlenebb – minthogy a politika kikezdhesse. Ignotus pályakezdését Lengyel András mutatja be (tőle hamarosan egy monográfiának beillő cikk gyűjteményt vehetünk majd a kezünkbe – a Nyugat egyik alapítójáról, aknek az életművéről nem született eleddig egy átfogó könyv.) Lackfi János egyik nagy elődjére Somlyó Zoltánra emlékezik tanulmányában, a költőre, aki noha a Nyugat nemzedék közt tartják számon, de a legtöbb versét a “zsidó kulturális térben” közölte, jelesül a régi Múlt és Jövő-ben. Szép Ernő debreceni éveiről és recepciójáról Bakó Endre ír. Kortársuk és barátjuk – Kosztolányi Dezső – “Pardon rovat” korszakáról – az írói életmű legellentmondásosabb, legvitatottabb mozzanatáról – Arany Zsuzsa ír – hamarosan megjemenő monográfiájának egy rövidített fejezetét kértük el tőle. Kelemen Gábor (először lapunkban) egy társ- szellemi mozgalom, a magyar pszihológiai mozgalom két jelentős egyéniségének – Jellinek Morton és Roheim Géza – barátságát és életútját kíséri végig, akiknek az USA-ban teljesedett ki a pályájuk. Dési János nem először ír a nagybátyjáról, Lévai Jenőről – a magyar holokauszt első krónikásáról. Az általa szerkesztett Képes Családi Lapot nem sokan ismerik – pedig rengeteg fontos szöveg jelent meg benne – lévén egyike a magyar holokausztban megjelent ritka zsidó sajtóorgánumoknak (1939 – 1943).
A mai könyvek világába Haklik Norbert Olvasókönyve visz el. (Szintén először a Múlt és Jövőben.) Nemkülönben Vladimir Rott is először jelenik meg nálunk – egy több világrészt összekötő zsidó családi sagaval – amelynek a központja: Budapest. Dorogi Katalin Elek Judittal készített interjút a Eisikovits Miksa máramarosi hasszid zenei gyűjtéséről, s annak kalandos sorsáról. Ezt az anyagot most rekonstruálták, s szólaltatták meg “élőben” – olvasószerkesztőnk a koncerten is járt, s beszámol róla.
Mindig külön ünnep egy Gergely Ágnes verset közölni. Pásztor Bélát az Ukrajnában, 1943-ban elpusztult fiatal – e ezért örökké fiatal – magyar zsidót költőt már egy alkalommal bemutattuk. Itt most olyan verseit közöljük, ami a Petőfi Irodalmi Múzeumben, most került felfedezésre – szinte páratlan esemény és jelenség: 200 elsőrangú vers várja feltámadását – amit a közeljüvőben a Múlt és Jövő Könyvkiadó kiadásában fel is fog támadni.
TARTALOMJEGYZÉK
TABLE OF CONTENTS
2 Gergely Ágnes: Egerszeg felé (vers)
Ágnes Gergely: Toward Egerszeg (Poem)
3 Kertész Imre: [A KÉZIRAT] (egy eddig publikálatlan kéziratból rekonstruált esszé)
Imre Kertész: (The Manuscript) (An essay fragment reconstructed from an unpublished manuscript)
5 Kertész Imre átváltozása (Kôbányai János képriportja)
The Transformation of Imre Kertész Photo report by János Kôbányai from the plaque commemoration of Imre Kertész
6 Kôbányai János: Palesztina és Izrael között. Kardos G. György emlékezete (esszé)
János Kôbányai: Between Palastine and Israel In Memorial of György Kardos, who has been gone for twenty years (essay)
11 Pásztor Béla (versek)
Béla Pásztor (poems)
13 Vajda Júlia – Vajda Mihály: Kiállítható-e az eltûnt tradíció? A budapesti Zsidó Múzeum új kiállításáról (esszé)
Júlia Vajda – Mihály Vajda: Can This Lost Tradition Be Curated? An essay from the exhibition of the Jewish Museum of Budapest
17 Heller Ágnes: Olvasónapló. Romsics Ignác Horthy-könyvérôl
Ágnes Heller: About the Horthy Book of Ignác Romsics (essay)
24 Lackfi János: Somlyó Zoltán felmutatása (tanulmány)
János Lackfi: The Production of Zoltán Somlyó (study)
36 Arany Zsuzsanna: Kosztolányi filoszemita és antiszemita publicisztikája (tanulmány)
Zsuzsanna Arany: The Philosemitic and Antisemitic Journalism of Kosztolányi (study)
46 Bakó Endre: Szép Ernô debreceni fogadtatása (tanulmány)
Endre Bakó: The Debrecen Reception of Ernô Szép (study)
53 Komlós Aladár megérkezése, 1945, 2017 (dokumentum)
The Return of Aladár Komlós, 1945, 2017 (document)
55 Lengyel András: „Minden forradalom elfeledi megindítóit”
Ignotus és A Hét alapozó, közös másfél évtizedérôl (tanulmány)
András Lengyel: “Every Revolution Forgets its Founders”
The first decade and a half of Ignotus and A Hét (study)
75 Kelemen Gábor: Az elgyökértelenedettek kötôdésvágya
Jellinek Morton és Róheim Géza barátsága (tanulmány)
Gábor Kelemen: The Longing for Connectedness by the Rootless
The friendship of Morton Jellinek and Géza Róheim (study)
89 Dési János: „Lesz-e virradat a mostani éjszakánkra, vagy még jobban elsötétedik felettünk az égbolt?”
A Lévai Jenô szerkesztette zsidó Képes Családi Lapokról (tanulmány)
Jénos Dési: “Will There be an End to this Night, or Will the Sky Further Darken Above Us?”
Jenô Lévai’s Illustrated Family Papers (study)
106 Vladimir Rott: A „mákos” meg a „diós” (részlet egy önéletrajzi regénybôl)
Rott Vladimir: The “Poppyseed” and the “Walnut” (Autobiographical novel)
112 Haklik Norbert: Olvasónapló
Norbert Haklik: Reader’s Diary
118 Dorogi Katalin: „És a halottak újra énekelnek…” Beszélgetés Elek Judit filmrendezôvel Esikovits Miksa kalandos sorsú haszid gyûjtésérôl
Katalin Dorogi: “And All the Dead Sing Again…” A Conversation with Filmmaker Judit Elek About the Hassidic Music Collection of Miksa Eisikovits
125 Figyelô
Observer
Ez az év a kísértetek táncához hasonlított Magyarországon. Soros Györgyöt – mint a magyar nép fő ellenségét bélygzik meg az egész országot beterítő plakátok.
Ez a jelenség nem a közelgő választások pártpolitikai összetűzéséről szól. Hanem egy veszélyes magyar kisebbrendűségi érzést jelenít meg, amely a politika közegébe, már egyszer végveszélybe sodorta a magyar történelmet. Ez a jelenség egyúttal rámutat a katarzishoz és megbékéléshez vezető gyászmunka és megbékélés végzetes elmaradására, amely a rendszerváltást követő három évtizedet jellemezte. Ennek az elősegítése volt az új Múlt és Jövő legfontosabb feladata. A mostani traumákat totemekkel megoldani kívánó kampány joggal tölt el reménytelenséggel. A reménytelenséggel, amely reményt ad arra, hogy mindezt – NO PASARAN! – mégse engedjük kulturánkba, habitusunkba behatolni és szervesülni.
A napokban avattak emléktáblát Kertész Imre legendás Török utca 3- szám előtti lakóháza falán – ahol megannyi világhírű művét írta. Különös átalakulás ez. Folyóiratunk egyik legrendszeresebb szerzője, barátja, drukkolója, majd az első magyar Nobel díjas, most átalakul emlékmű-mementóvá. Ezt a jelenséget is nyomon követjük – a másfajta létezést, ahogy ittmarad közöttünk. Számunk élén az a kéziratból rekonstruált szöveg áll, amelyet ezen az emlékezésen felolvastak – hála a hű barát és szerkesztő, Hafner Zoltán áldozatos munkájának és választásának. Közvetlen utána a baráti sorban, Kertész Imre egyik felfedezője és mentora, Kardos G. Györgyre emlékezünk, aki 20 éve ment el. (De Imre barátja Nobel díját – írásban is – megjósolta, ha nem is élhette meg.) Rá emlékezik mindkettőjük tanítványa, Kőbányai János “Palesztína és Izrael között” című esszéje.
Vajda Julia és Vajda Mihály a Magyar Zsidó Múzeum új állandó kiállításán jártak – és az emlékezetpolitikai szempontból vizsgálták meg az egyik legnépszerűbb budapesti múzeum kinálatát. Heller Ágnes minden évben elolvassa az Olvasónaplója számára egy akadémiai osztály-társ munkáját. (az MTA 2. osztályáét, amely a filozófusokat és történészeket tömöríti.) Ebben az évben Romsics Ignác Horthy könyvére esett a választása – ami alkalmat adott számára, hogy a most új-aktualitását élő korszakot analizálhassa – a jelen párhuzamai fényében.
A lapszám gerincét a három olyan alkotóra emlékezés alkotja, akik a Horthy korszak előtt szerencsésebb korban kezdték pályájukat, de életük egy tekintélyes részében a Horthy korszakban alkottak. Követendő példaként, hogy a kultúra erősebb és függetlenebb – minthogy a politika kikezdhesse. Ignotus pályakezdését Lengyel András mutatja be (tőle hamarosan egy monográfiának beillő cikk gyűjteményt vehetünk majd a kezünkbe – a Nyugat egyik alapítójáról, aknek az életművéről nem született eleddig egy átfogó könyv.) Lackfi János egyik nagy elődjére Somlyó Zoltánra emlékezik tanulmányában, a költőre, aki noha a Nyugat nemzedék közt tartják számon, de a legtöbb versét a “zsidó kulturális térben” közölte, jelesül a régi Múlt és Jövő-ben. Szép Ernő debreceni éveiről és recepciójáról Bakó Endre ír. Kortársuk és barátjuk – Kosztolányi Dezső – “Pardon rovat” korszakáról – az írói életmű legellentmondásosabb, legvitatottabb mozzanatáról – Arany Zsuzsa ír – hamarosan megjemenő monográfiájának egy rövidített fejezetét kértük el tőle. Kelemen Gábor (először lapunkban) egy társ- szellemi mozgalom, a magyar pszihológiai mozgalom két jelentős egyéniségének – Jellinek Morton és Roheim Géza – barátságát és életútját kíséri végig, akiknek az USA-ban teljesedett ki a pályájuk. Dési János nem először ír a nagybátyjáról, Lévai Jenőről – a magyar holokauszt első krónikásáról. Az általa szerkesztett Képes Családi Lapot nem sokan ismerik – pedig rengeteg fontos szöveg jelent meg benne – lévén egyike a magyar holokausztban megjelent ritka zsidó sajtóorgánumoknak (1939 – 1943).
A mai könyvek világába Haklik Norbert Olvasókönyve visz el. (Szintén először a Múlt és Jövőben.) Nemkülönben Vladimir Rott is először jelenik meg nálunk – egy több világrészt összekötő zsidó családi sagaval – amelynek a központja: Budapest. Dorogi Katalin Elek Judittal készített interjút a Eisikovits Miksa máramarosi hasszid zenei gyűjtéséről, s annak kalandos sorsáról. Ezt az anyagot most rekonstruálták, s szólaltatták meg “élőben” – olvasószerkesztőnk a koncerten is járt, s beszámol róla.
Mindig külön ünnep egy Gergely Ágnes verset közölni. Pásztor Bélát az Ukrajnában, 1943-ban elpusztult fiatal – e ezért örökké fiatal – magyar zsidót költőt már egy alkalommal bemutattuk. Itt most olyan verseit közöljük, ami a Petőfi Irodalmi Múzeumban, most került felfedezésre – szinte páratlan esemény és jelenség: 200 elsőrangú vers várja feltámadását – amit a közeljövőben a Múlt és Jövő Könyvkiadó kiadásában fel is fog támadni.
