Leírás
Ezt a számunkat a találkozásoknak szenteltük. A magyar zsidó szellem két „világpolgára”, Heller Ágnes és Kertész Imre találkozik abból az alkalomból, hogy Kertész Imre régen várt új regényének (A végső kocsma) első részével a Múlt és Jövőt tisztelte meg. Folyóiratunk feladata, hogy effajta találkozásokat szervezzen – és 20 éves fennállásunknak ez méltó, ha nem is tervezett ünnepe. Kertész Imre művészetében elengedhetetlenül sok szó esik a halálról. Tehát az életről! Ezért is teremtettük meg egy újabb találkozás lehetőségét: Szomory Dezső és Kertész Imre találkozik lapunk hasábjain. Hiszen Szomory újrafelfedezéséhez, életre hívásához (a Múlt és Jövő ügyéhez ezekben az években) sok köze van – attitűdje folytatójának: Kertész Imrének. Kertész Imre köszöntésére (Négy szál szegfű Kertész Imre 80. évfordulójára) nincs méltóbb személy, mint a nemzedék- és világpolgártárs Heller Ágnes. Ugyanő írt esszét az új regény részletéről is (Stockholm perspektíváján túl). Louis Vasvári Kertész Imre Sorstalanságának újszerűsége című esszéje a művet az amerikai szakirodalom szempontjából elemzi. Tim Wilkinson a barát és művei angol fordítója a rá tett személyes hatásról ír – első Kertész-fordítása, Az angol lobogó modorában. Hava Pinhas-Golan esszéje a Kaddis a meg nem született gyermekért héber fordítása rá gyakorolt hatásáról ír (Felhőkbe ásott sírok fölött). Dalos György Kertész Imre ez évben csak németül megjelent új, Briefe an Eva Haldimann (Levelek Haldimann Évához) című könyvét ismerteti. Hidasi József Freiburgból tudósít, ahová az idei Nobel-díjas, Herta Müller látogatott. Kőbányai János interjúja (Lót dilemmái a 21. században) Kertész Imrével (Berlin-Jeruzsálem) java része Szomory Dezsőről szól; valamint más írókról (hozzáértők szerint, soha ennyit nem sikerült kihúzni belőle a magyar irodalomról), Heller Ágnesről, s az új regénye koncepciójáról. És jön Szomory maga. Először is azt a novelláját közüljük újra – Ünnep a Dühöngő-n – ,amely révén Kertész Imre megszerette az írót. Nem minden célzás nélkül (Kertész feleségének, Magdának gesztusként) Szomory soha nyomda festéket nem látott Magdus című drámáját közöljük. Magdus-ról is szólva, Molnár Gál Péter esszéje Szomory Dezső drámaírói műhelyébe enged bepillantani – sok új információval erről az alig ismert műhelyről. Ezenkívül hatalmas kincsesbányába világítunk be – Szomory újságok hasábjain feltámadásukat váró gyönyörű prózájába – ,amelynek írásai sok közös vonzalmat (Wagner, Thomas Mann), szenvedélyt – és keserű humort mutatnak Kertésszel. Kőbányai János Kertész Imre és Szomory Dezső irodalmi rokonságára mutat rá. E nagy prózaírók mellett, a fiatal nemzedék (szerintünk) legnagyobb prózaíró tehetsége, Láng Zsolt novellája képviseli a kontinuitást. Számunk versei (Kántor Zsolt, Báger Gusztáv) – az ünnepeltekről szólnak. Ady Endre verse – Kertész Imre szerint – a leginkább megérzékítője annak az univerzumnak, amelyből az ő művészi világa is ered.
